Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között

nagymértékben gátolta, hogy a német községekben alakult földigénylő bizottságok a volksbundisták atyafiságából kerültek ki és a rájuk bízott hatalmat vagyonmentésre használták fel. Emiatt kérte a kerületvezető a megyei földbirtokrendező tanácstól ,,. . . a magyar szempontokat szem előtt nem tartó sváb, vagy kevert földigénylő bizottságok felfüggesztését. . ." és új bizottságok alakítására a felhatalmazást. A felhatalmazást elnyerte, melynek birtokában a körzetvezetők elsősorban a német községek földigénylő bizottságainak munkáját vizsgálták felül és alakították azokat teljesen újjá, majd ezután kezdték meg a telepítési munkák végzését. Azokban a községekben, ahol megfelelő számú helybeli magyar földigénylő nem akadt, a megyei földbirtokrendező tanács utasítása szerint a szomszédos magyar községek igénylőiből alakították meg az új bizottságokat, melyek legfőbb kötelességüknek ,,. . . a magyar földnélküliek földhöz juttatását. . ." tekintették. A munkálatok teljes iramban beindultak, de a nagyszámú községre, a munka nagyságára tekintettel, a befejezéshez előre láthatólag hosszabb időre volt szükség. Már most jelezte viszont a körzetvezető, hogy a felülvizsgálatok eddigi eredményei alapján az elkobzások majdnem minden német községben az eredetinek kétszeresére, sőt háromszorosára emelkedtek, így lehetővé válik a földnélküli magyarságnak nagyobb mértékben történő földhöz juttatása.

51 A kerületvezető 1945. július 10-én kelt helyzetjelentéséből már arról értesülhetünk, hogy a Baranyavári járásban a német ajkúakbó! alakított földigénylő bizottságok feloszlatása folyamatban van, csak az elkobzások jóváhagyása történik, a juttatásoké nem. A Hegyháti járásban Bikaion megalakult új bizottság megkezdte munkálat, betelepítési lehetőség méq nem volt, a helybeli gazdasági cselédek igényeit elégítették ki. Feloszlatták a földigénylő bizottságot Egyházaskozáron is, ahol 40—50 család elhelyezésére számítanak. Teljesen elölről kezdték a munkát Mágocson, ahol 150-160 család elhelyezése várható. A már július 1-én megérkezett kiskundorozsmai szálláscsinálók után ideért 120 család is, akiket 118 házban ideiglenesen helyeztek el. A járás többi községében a felülvizsgálati munka folyamatban volt. A Pécsi járásban is végezték a német többségű bizottságok feloszlatását és az eddigi munkájuk ellenőrzését. Nem hagyták jóvá Mecsekrákos, Oriű és Tekerés községek juttatási tervét sem. A Pécsváradi járásban az ellenőrzés Máriakéménd, Berkesd, Eilend, Pereked, Sziíáqy, Pécsvárad, Nagypall, Zengővárkony, Szederkény, Monyoród, Nyomja, Püspökszenterzsébet, Kátoly, Kékesd, Szellő községekben történt meq, a bizottságokat teljesen újjáalakították. A Mohácsi járásban a Hegyháti és a Pécsváradi járásokéhoz volt hasonló a helyzet, az ellenőrzés itt is folyamatos munkát jelentett. Hímesházán 50 székely család (Barabás Miklós és társai), valamint a Megyei Földbirtokrendező Tanács irányítása alapján további 13 család elhelyezése történt meg. Maison 60 horvátországi család elhelyezése vált szükségessé. Lánycsókon a Népgondozó Hivatal Telepítési Főosztálya rendelkezésére 23 battonyai családot helyeztek el a már kielégített 152 helybeli család mellett.

52 Az 1945. július 22-én kelt kerületvezetői jelentés már a munkák bizonyos mérvű előrehaladásáról és a lakosság ellenállásáról szól. A Baranyavári járás 24 községéből 13-ban új bizottságot alakítottak. Gondot okozott a járásba érkezett 200 endrődi család elhelyezése, ugyanis az egyéni telepítések miatt csak több községbe lehetett őket elhelyezni. Letelepítésük tervezete: Villány 10, Ivánbattyán 10, Pócsa 20, Ivándárda 25, lllocska 25, Újpetre 25, Németmárok 20, Kiskassa 40 család. A Heqyháti járásban Mágocsra a kiskundorozsmai 118 családból még csak a munkabíró férfiak érkeztek meg. Nem volt aki főzzön rájuk, a házakat őrizet nélkül hagyták, a volksbundisták így meglophatták őket. Köblényben a leltározásra megjelentek előtt a lakásokat lezárták és a lakosság elszéledt. A leltározást rendőrségi erővel sem lehetett végrehajtani. Ezért, valamint magyar anyanyelvű lakosság hiányában, akikkel a bizottságot újra lehetett volna alakítani, az eljárást felfüggesztették. Ideiglenesen a szomszéd község bizottságát bízták meg az ügyek vitelével. Bikaion és Nagyhajmáson új bizottságot alakítottak. Oroszlón minden nehézség nélkül végleges betelepítés történt.

53 A körzetvezetők rendszeres jelentéseiből képet kaphatunk a korabeli állapotokról, a telepítési munka ellentmondásairól.

54 A Baranyavári járásban 1945. július közepén felfüggesztették a németek lakta Kisjakabfalva, Németpalkonya, Villány, Újpetre, Vókány, Ivánbattyán, Kiskassa, Pócsa, Nagybudmér, Kisbudmér, Hercegszentmárton és Virágos községek földigénylő bizottságainak működését és újat alakítottak. Ismét elbírálták az igényjogosultságot. Újra elkészültek a felosztási ter-