Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között

tők, a Volksbundnak vagy valamely más fasiszta szervezetnek, katonai alakulatnak voltak a tagjai. Az áttelepítésre kötelezetteket településenként, lakóházanként össze kellett írni és a közös háztartásban élő családonként jegyzékbe foglalni. Külön jegyzékbe vették fel a lakóhelyüktől távol levőket, akikre a kitelepítési kötelezettség nem vonatkozott. Az áttelepítés végrehajtására a belügyminiszter miniszteri biztosokat küldhetett ki, akik rendelkeztek a szükséges karhatalommal. (12.330/1945. M. E. sz. rendelet 1—2. és 4. §.) A földreformot a telepítési kérdések átfogó rendezése előtt befejezni nem lehetett. Ezt a célt szolgálta a Szövetséges Ellenőrző Tanács hivatkozott rendelete alapján megjelent törvényi rendelkezés. Meghatározta a telepítésre felhasználható ingatlanokat és a telepítés útján juttatásban részesíthetők körét. Kimondta a Németországba telepített magyarországi német lakosság minden vagyonára az állam tulajdonjogát, ezeknek a helyi igénylők kielégítésére, valamint telepítési célokra felhasználását. Telepítés útján juttatásban részesíthetőnek rendelte a törvény azokat, akik eredeti lakóhelyükön igényjogosultságuk ellenére nem kaptak földet; a csereingatlan juttatásra igényjogosultak; az 1937. december 31-i határokon kívül eső területekről nem önként átjött nem magyar népesség igényjogosult része, ugyanígy a háború előtt kivándorolt visszatérő magyar népesség. Ház és korlátozott terjedelmű mezőgazdasági ingatlanra telepíthetők voltak azok is, akik nem, vagy nem élethivatásszerűen foglalkoztak földműveléssel, de rájuk a telepítéskor egyéb okok miatt volt szükség (orvos, szülésznő, tanító, kovács, bognár, csizmadia stb.). Ugyanolyan mértékben, akiknek vagyoni helyzetüknél fogva indokolt, valamint a demokrácia szolgálatában írói, művészi vagy tudományos munkássággal érdemeket szerzettek, ha vagyonnal nem rendelkeztek és őket a Magyar Művészeti Tanács, illetőié a tudósok esetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megjelölt intézmény javasolta. Telepíteni csak azokat lehetett, akik erre önként vállalkoztak. Előnyben részesítették a hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadiárvákát. Nem kaphattak juttatást, akik lakóhelyükön ebben már részesültek, akik gazdálkodási kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni, kivéve a hadirokkantakat. Aki iszákos, vagy megrögzött munkakerülő életmódja miatt vált érdemtelenné. (1946. évi IX. tc. 1., 4., 9. §-ai.) A telepítést az OFB által készített általános és részletes telepítési terv szerint hajthatták végre. A kérelmeket a megyén belüli telepítésnél a megyei, megyén kívüli telepítésnél az országos tanács bírálta el. Az 1937. december 31. elótt határokon kívüli területekről, Magyarországra nem önként átjött személyek, a kitelepített német lakosság által visszahagyott ingatlanokra történő telepítési kérelmüket a telepítő hatóságok útján közvetlenül az OFB-nak terjeszthették elő. Az áttelepítési kényszert vélelmezték azoknál, akiket idegen állam hatósága csoportosan tett át a határon. (185.000/1946. F. M. sz. rendelet 4-5. §.) Az áttelepítésre kötelezettek névjegyzékét a községi elöljáróságok és a városi polgármesterek készítették el. Ezeket az 1941. évi népszámlálás eredménye alapján készített nemzetiségi és anyanyelvi kimutatások alapján állították össze. Azokat, akik a Volksbundnak, vagy valamely német fegyveres alakulatnak voltak tagjai, akik nevüket német hangzásúra változtatták vissza, a községi elöljáróságok adatai alapján rendelték felvenni. Adatszolgáltatásra minden hatóságot köteleztek. A jegyzékbe felvettek lakóhelyüket csak a községi rendőrhatóság engedélyével hagyhatták el. Ilyen engedélyt csak kivételes esetben adtak. Akik engedély nélkül akarták lakóhelyüket elhagyni, vagy igyekeztek magukat a kitelepítés alól kivonni, azokat Németországba történő elszállításukig rendőrhatósági őrizetbe kellett venni. (70.010,1946. B. M. sz. rendeiet 3. és 23. §.) Magyarország és Csehszlovákia között lakosságcsere tárgyában létrejött egyezmény alapján a Magyarországból Csehszlovákiába áttelepítendő szlovákokkal és csehekkel egyenlő számban olyan Csehszlovákiában állandó lakhellyel bíró magyar nemzetiségű személyeket telepítettek Magyarországra, akik a Csehszlovák Köztársaság elnökének a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezése tárgyában 1945. augusztus 2-án kiadott rendelete értelmében csehszlovák állampolgárságukat elvesztették. (V. cikk.) A megjelölt arányon felül Magyarországra áttelepíthetők voltak olyan Csehszlovákiában állandó lakhellyel bíró magyar nemzetiségű személyek is, akik a Szovák Nemzeti Tanács-