Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között

A felszabadulás előtt Horvátországból Tolna megyébe érkezett menekültekről nem tudunk. A front elől menekülők tovább vándorlásának célpontja lehetett a megye. A menekültügy Tolnában az 1945. év közepén jelentkezett a közigazgatási hatóságok tevékenységében. Az alispán 7945. június 28-án értesíti a Népgondozó Hivatalt a megyébe érkezett kiutasítottak és menekültek számáról, helyzetéről. Adatai szerint 390 fő érkezett a megyébe, köztük 91 fő közalkalmazott. Az 1945. október 15-ig érkezettek közül 170 fő tisztviselő volt, közülük már elhelyezkedett 140 fő. A menekültek általában a községekben helyezkedtek el. A későbbiekben az érkezők száma hullámzó volt, 1800-2000 fő között ingadozott. 1945. szeptember, október hónapjaiban volt intenzív az érkezésük, később lényeges változás már nem történt.

22 Az 794ó. május 15-ig érkezettekből a dombóvári járásban 49 fő köztisztviselő közül még nem helyezkedett el 18 fő. A Simontornyai járásban 28 menekült köztisztviselő közül a szakmájában helyezkedett el 19 fő, egyéb helyen 2 fő. A Tamási járásban levő 28 családot, 48 főt tartottak nyilván, közülük 13 fő köztisztviselő, 2 nyugdíjas volt. Megfelelő munkakörben 10 fő helyezkedett el. A Völgységi járásban a 48 családból, 146 főből 22 volt a köztisztviselő, akik valamennyien elhelyezkedtek. A legtöbben a gyülekezőhelyül kijelölt Bátaszéken fordultak meg.

23 Egy 7945. szeptember 15-én felvett adat szerint ide érkezett a Délvidékről 9 család, 41 családtaggal, akik a MÁV-nál helyezkedtek el. Bácskából csak kézicsomaggal érkeztek, ezért családi házat, bútort kértek. Itt tartózkodott 200 Németországból eltávolított jugoszláviai család is, akiket a határon nem engedtek át. Másik 31 család 128 fővel Németországba ment 1941-ben munkára, ahonnan most tértek volna vissza bácskai, bánáti lakhelyeikre, de továbbutazásukat nem engedélyezték. Ideiglenesen Volksbundosok házaiba helyezték őket el. Gondot okozott a jugoszláviai eredetű németek befogadása. Előfordult, hogy a határmenti helyi jugoszláv hatóságok, a központi kormányzat rendelkezései, a Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellett működő jugoszláv delegáció ígérete ellenére német nemzetiségű egyéneket dobtak át a határon. Ezek Jugoszlávia területén éltek korábban, a Belügyminisztérium rendelkezése értelmében az ország területéről el kellett őket távolítani. Létszámukat nem ismerjük. Megállapodás született arról, hogy Jugoszlávia a németek kitelepítését nem Magyarország területének igénybe vételével végzi, hanem a jugoszláv-osztrák határon.

24