Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között

ruár 6-án készült kimutatás szerint horvátországi menekültek Somogy községeiben a következők:

19 Felsősegesd 7 fő Szigetvár 7 fő Alsósegesd 3 fő Almamellék 3 fő Somogyszob 1 fő Boldogasszonyfa 1 fő Rinyabesnyő 9 fő Mozsgó 2 fő Mike 1 fő Kétújfalu 3 fő Görgeteg 9 fő Margittapuszta 1 fő Csököly 1 fő Teklafalu 1 fő Háromfa 1 fő Tótszentgyörgy 1 fő Nagyatád 1 fő Szulimán 3 fő Rinyahosszúfalu 2 fő Bürüs 1 fő Bolhás 3 fő Gyöngyösmellék 1 fő Kálmáncsa 1 fő Alsók 7 fő Felsőszentmárton 1 fő Szenta 12 fő Bakháza 1 fő Somogyszentmiklós 1 fő Tóthfalu 1 fő Miháld 2 fő Komlósd 1 fő Zimány 1 fő Babócsa 1 fő Ráksi 1 fő Szulok 18 fő Bonnyapuszta 2 fő Barcs 12 fő Attala 1 fő Simonfa 1 fő Lengyeltóti 7 fő Kaposszentjakab 1 fő Somogyvár 1 fő Kaposvár 3 fő Fonyód 1 fő Hencse 1 fő Balatonszemes 2 fő Kaposújlak 2 fő Szöllősgyörök 1 fő Kaposmérő 5 fő Balatonszárszó 2 fő Hetes 1 fő Nagybajom 2 fő Nagybajom 3 fő Németlad 1 fő Mernye 3 fő Ka rád 1 fő Somogyhárságy 4 fő összesen : 167 fő A felszabadító harcok befejezése után folytatódott a trianoni határon túlról történő menekülés. Elhelyezésük a közigazgatási hatóságoknak gondot jelentett, ennek feloldására bocsátotta ki a belügyminiszter a 110.136/1945. V. számú rendeletét.

20 A menekültek elhelyezésére azokat a Baranya, Somogy és Tolna vármegyei németajkúak által lakott községeket jelölte meg, melyek lakossága 75%ban német volt. Az elhelyezés egységes, gyors és körültekintő végzésére miniszteri biztost nevezett ki. A délvidéki magyarok gyülekezőhelye Bátaszék lett. A szükséghez mérten minden német községnek a németek lakta egyharmad részét a délvidéki magyarok elhelyezésére kiüríteni rendelte oly módon, hogy a kiürítést elszenvedőket a község egyéb részeiben lakó németek házaiban helyezzék el. Nem engedte meg, hogy a kiürítést elszenvedett németek, akár csak ideiglenesen is, magyarok által lakott házakba menjenek. Elsősorban olyan házakat kellett kiüríteni, melyek nagyságuk és beosztásuk miatt több délvidéki család elhelyezésére alkalmas, egy család legalább egy szobát és konyhát kapjon. Elsősorban a köztudomásúan Volksbund-tag németeket jelöltette ki, vagy azokat, akik német nemzetiségűek, illetve anyanyelvűek voltak. Kivételt azok élveztek, akik az elmúlt évek során állandóan és nyíltan németellenes magatartást tanúsítottak és a Volksbund ellen felléptek. Egymagában az a tény, hogy valaki nem volt tagja a szervezetnek és nem vallotta magát német anyanyelvűnek, nem mentes/fett a kiürítés alól. Minden letelepült délvidéki magyarról személyi nyilvántartást rendeltek el készíteni, melyet Baranyában a kormánybiztosnak 1945. május 22-én átadtak. Az adatok nem állnak rendelkezésünkre. A személyi lapok kitöltését 1945. augusztus 15-én a miniszteri biztos be is szüntette, így teljes körű felvételre nem is kerülhetett sor.

21