Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között

111. számú táblázat A népesség születési hely szerinti megoszlása Délkelet-Dunántúlon 1949-ben* Születési hely Baranya tényszám % Somogy tényszám % Tolna tényszám % összesen tényszám % Helybeli 150 393 41,5 176 842 48,6 134 233 50,0 461 473 46,4 Ugyanazon megye 99 135 27,3 116 558 32,0 52 553 19,6 268 246 26,9 Magyarország 17,8 egyéb területe 73 829 20,4 52 668 14,5 50 491 18,8 176 988 17,8 Szovjetunió 787 0,2 437 0,1 348 0,1 1 572 0,2 Csehszlovákia 13 347 3,7 4 258 1,2 9 699 3,6 27 304 2,7 Románia 8 061 2,2 3 974 1.1 15 078 5,6 27 113 2,7 Jugoszlávia 14 765 4,1 7 624 2,1 4 808 1,8 27 197 2,7 Ausztria 473 0,1 380 0,1 240 0,1 1 093 0,1 Egyéb európai 2 648 0,3 ország 1 318 0,4 781 0,2 549 0,2 2 648 0,3 Más világrész 185 0,0 242 0,1 245 0,1 672 0,1 Ismeretlen 250 0,1 175 0,0 210 0,1 635 0,1 összesen : 362 543 100,0 363 939 100,0 268 459 100,0 994 941 100,0 * Az adatok az 1950. január 1. után kialakított közigazgatási területre vonatkoznak. pítettek és a betelepültek problémáit, a beilleszkedés nehézségeit, a konszolidálódon állapotokat, melyek kihatottak úgy az együttélésre, mint a termelésre. Dolgozatunk szerkezetét célszerű lenne a front átvonulása előtti, illetőleg az azt követő időszak bemutatására két fő részre bontani, de ezt nem tudtuk megvalósítani. A menekültügy például jóval a harctérré válás előtt kezdődött és utóhatása azután vált észlelhetővé. Sokszor csak ezután vették számba - bemondás alapján - az innen elmenekülteket és az ide érkezőket. Szerkezeti megoldásul ezért egy-egy téma kronológiától független feldolgozását választottuk. A népmozgalom egyes mozzanatait felölelő fejezeteket viszont már időrendben tárgyaljuk. A külön fejezetben tárgyalt egyes témák időrendileg végül is egymás mellettivé válnak, illetőleg egymásba folynak. Az ide érkezett menekültek közül sokan a földreform keretében a földhivatalok, a telepítési törvény alapján a népgondozó hivatalok tevékenysége alapján telepesekké váltak, őket a későbbiekben telepesekként tartották nyilván, beolvadtak a megyén belülről, az ország más vidékéről, a lakosságcsere alapján érkezett telepesek soraiba. A fenti szervek megszűnése után külön nyilvántartásuk is megszűnt, adataikat a statisztikai nyilvántartás általános szabályai szerint tartják azóta is nyilván. //. A közigazgatási szervek által végzett átfogó összeírások Az 1941. évi népszámlálást követően az első átfogó adatgyűjtést a szovjet katonai parancsnokság kérésére közvetlenül a front áthaladását követően végezték a magyar hatóságok az alispánok szervezésében, a községi elöljáróságok és jegyzőségek, a járási főszolgabíróságok közreműködésével. Az összeírások a front átvonulásához igazodtak időben is, így tehát egyidejűségről nem beszélhetünk. Közöttük több hónapos eltérés is tapasztalható. Ezek az összeírások közvetlenül a