Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Cseresnyés Ferenc: Az 1947.-48 évi baranyai telepítések néhány dokumentuma

10a. Püspöklak, 1947. július 27. Községi esküdtek kinevezése körüli problémák a helyi Nemzeti Bizottságban Püspöklak község Nemzeti Bizottságától. Jegyzőkönyv Püspöklak község Nemzeti Bizottsága

1 a mai napon, 1947. évi júl. 27. napján gyűlésezik. Jelen vannak a Nemzeti Bizottság tagjai. Az elnök megnyitja az ülést és megállapítja, hogy a Bizottság tagjai szabályszerűen meghívattak a gyűlést megelőzőleg 24 órával. Tárgy: Községi esküdtek kinevezése.

2 Előadó körjegyző előadja a Bizottságnak a Bizottság javaslata alapján a járási főjegyző úr 1749/1947. számú vég határozattal az üresedésben levő esküdti tisztségre Varga Lajos és Nagy András püspöklaki lakosokat nevezte ki.

3 Bejelenti továbbá előadó, hogy ezen határozat szabályszerűen közzététetett. Sipos Ferenc mint a Fékosz által a Bizottságba delegált tag felszólalt és bejelentette, hogy a Fékosz részéről olyan utasításokat kapott, hogy tiltakozzon az ellen, hogy Felvidékről betelepített magyar, mint Varga Lajos neveztessék ki esküdté. Indokolásul felhozza, hogy nevezett 1947 május hó elején lett a községbe letelepítve, a többi Szlovákiából áttelepített magyarokkal együtt. Tehát ilyen rövid idő alatt ő nem rendelkezhetik olyan helyi ismeretekkel, hogy nevezett, mint esküdt, a községet képviselhesse, ezen kívül pedig miután a legjobb tudomásom szerint az igazolási eljáráson még nem ment keresztül, nincs jogalapja a községet képviselni, állítja Sipos Ferenc. A Nemzeti Bizottság elhatározza, hogy erről a kinevező hatóságot értesíti. Az NB kéri a járási főjegyző urat fenti számú véghatározatának oly módon való megváltoztatására, hogy Varga Lajost ezen tiszte alól a fenti indokok alapján mentse fel és helyébe Keresztély Dénes püspöklaki lakost nevezze ki. Püspöklak, 1947. évi júl. 27. napján NB jegyző NB elnök Eredeti jkv. - Bm. L. Pécs v. és Baranya vm. NB ir. 322/1947. sz. 1 A különböző elnevezésű és társadalmi összetételű, „alulról" létrejött népi bizottságoknak, a nemzeti bizottságok lettek az elfogadott, de már meghatározott összetételű keretei. (Országosan kiépített struktúrával.) A függetlenségi frontba tömörült pártok és a szakszervezetek képviselőiből állottak. Baranyai sajátosság, hogy a legtöbb NB-ban a Parasztszövetség is teljes joggal képviseltette magát. Az elnöki tisztséget a pártok képviselői időszakonként felváltva töltötték be. Korabeli befolyásukat a járás főjegyzője — a járás első számú tisztségviselője volt! — véghatározatának hatályon kívül helyezése jól példázza. 2 Lásd a 8. sz. dokumentum, 1. sz. jegyzetét! 3 A XVI

I —X VI i I. században a járás legfőbb tisztségviselője a rangidős szolgabíró, a főszolgabíró lett. A Helytartótanács és a vármegye rendeleteinek közléséről — a községeknek — és végrehajtásáról gondoskodott. Az 1870:42. tc. alapján lettek a polgári vm. járásainak vezető tisztségviselői. A községek felügyelő és irányító hatósága volt, a helyi közigazgatási ügyek mind a hatáskörébe tartozott. Kijelölési joga volt a községi állások betöltésére. Karhatalommal rendelkezett, kihágási ügyekben ítélkezett. A főispán politikai megbízottja volt a járásban. A felszabadulás után elnevezésük főjegyzőre változott, s mint láttuk tekintélyük messze nem volt a „régi". A funkció a tanácsrendszer létrejöttével szűnt meg.