Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Cseresnyés Ferenc: Az 1947.-48 évi baranyai telepítések néhány dokumentuma

tikai meggyőződést, hanem „csak" egyszerű önmegítélést.

36 Bentmaradtak házaikban, s művelték tovább földjeiket. Biztonságban érezhették volna magukat, mégis azoknak volt igazuk, akik tartottak a „felvidékiek özönlésétől". 1948 tavaszától - a korabeli viszonyokat tekintve - csak az ő vagyonkorlátozásuk révén lehetett a szlovákiai magyarokat letelepíteni.

37 A fokozati különbségek ellenére kétségtelen, hogy a panaszoslevelek írói egy közös szerencsétlenség áldozatai voltak. Bár a MÁK baranyai kirendeltsége és a megyei földhivatal majd háromezer szlovákiai magyar családot is birtokba helyezett, ugyanakkor ezzel - szándék nélkül - elhúzódó idegenkedés, sőt ellenségeskedés magvait vetette el. Nagy többségük egyformán a történelmi sors áldozata volt; de hogy ezt ők nem látták ilyen tisztán, s gyakran egymásban, vagy a telepítő szervekben keresték és találták meg szerencsétlenségük okát - bár nem vigasztaló - megérthetjük. JEGYZETEK 1 Balogh Sándor: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945-1947. Kossuth kk., Bp. 1982. 118. p. 2 Baranyából pl. szűk szolgálati lakásban élő bányamunkások jelentkeztek Csehszlovákiába történő áttelepülésre. Hogyan lehetett volna a helyükre telepíteni a 20-30 kh-n gazdálkodó, s a gazdálkodást itt természetesen folytatni kívánó szlovákiai magyarokat? A vonatkozó rendeletek kimondták, hogy a felvidékieket elhagyott javaik arányában kell kárpótolni, de a juttatás ne haladja meg a 15 kh-t. (A „felvidéki" elnevezést a „szlovákiai magyar" szinonimájaként használom a továbbiakban, hiszen köztudomású, hogy a régióba érkezettek csallóköziek, Garam mentiek voltak.) A fentebbiekre lásd: Komanovics József: A szlovákiai magyarok betelepítése Baranyába 1947-1948-ban. Agrártörténeti Szle. 1970/1-2. sz. 187. p. 3 Balogh Sándor: I. m.: 78. p. 4 Uo. 5 Komanovics József: I. m.: - 187. p. 6 Balogh Sándor: I. m. 78. p., ill. 102. p. és 108. p. Komanovics J., a már említett tanulmányában megjegyezte, hogy a felvidéki telepesek elhelyezkedéséhez szükséges telephelyek felkutatása közben alkalmazkodni kellett az országban folyó német kitelepítés üteméhez és a belső telepítéshez. - I. m. 186-187. p. Egy másik tanulmányában Komanovics - melyben a hazai németség helyzetét szabályozó rendelkezéseket tekintette át 1945 és 1950 között - szintén több helyen felhívta a figyelmet a felvidékiek át-, ill. a német kitelepítés összefüggésére. Pontosabban, mint az előző tanulmányában — s szempontomból ez a lényeges —, hogy a németeket korlátozó kormányrendeletek meghozatalát a szlovákiai magyarok juttatása, ill. a belső telepesek igényei szorgalmazták. Nézetem szerint mind az első (a 4300 1947. sz.), mind a második (12 200/1947. sz.) összetelepítő rendelet a felvidéki kitelepítettek érdekeit szolgálta. — Komanovics J.: A hazai németség helyzetét szabályozó rendelkezések és ezek végrehajtása a felszabadulást követő években (1945-1950). I. m.: Baranyai Helytörténetírás 1978. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, Pécs, 1979. 563. p. Szerk.: Szita László. ' Balogh Sándor: I. m. 93—95. p. Komanovics József: A hazai németség helyzetét szabályozó rendelkezések . . . -560. p. A rendelet Németországba való áttelepülésre kötelezte mindazokat a magyar állampolgárokat — családtagjaikkal -, akik az 1941-es népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek és német anyanyelvűnek vallották magukat, továbbá, akik magyarosított nevüket német hangzásúra változtatták vissza, és végül, akik a volksbundnak vagy valamely fegyveres német alakulatnak tagjai voltak. 8 Bm. L. MÁK 16. kir. ir. VII. 8. d. - Szn. (1947. ápr. 9.): Eszerint 37 németeklakta községből csak nyolcat ürítettek ki. Ezt támasztja alá Komanovics másik forrásra támaszkodó megállapítása is, mely szerint 140 kitelepítésre számbavett községből csak 27-ből szállították el a németeket. Komanovics József: A hazai németség helyzetét szabályozó... —564. p. 9 Komanovics József: A hazai németség helyzetét szabályozó. . . —565. p. Lásd. pl. az első pécsváradi jegyzőkönyvet - Pécs v. és Baranya vm. NB. ir. - 183/1947. sz., valamint a beremendi NB táviratát ugyanott, 326/1947. sz. alatt. Nem találtam nyomát annak, hogy az NB-k kaptak volna választ tiltakozásaikra.