Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország belső föderalizálásáról

törvénykönyv és történelmi alkotmány mai időkre alkalmazott szellemében kell a vármegyét újból a nép jogainak és szabadságának erős alapjává tenni. Másképpen a mai vármegye, a maga látszatönkormányzatával és klikkrendszerével, épp ellenkezőleg, a népek közti kiengesztelődés és a területi autonómiák kifejlődésének áthághatatlan akadálya lenne, márpedig ez önkormányzatok nélkül sem a történelmi magyar állam léte, sem a kisebbségi kérdés korszerű és tartós rendezése nem képzelhető el. JEGYZETEK 1 R. W. Seton-Watson legutóbb megjelent, az erdélyi kérdéssel mint kulcsproblémával foglalkozó brosúrájára (Transylvania: a Key-Problem. Oxford, 1943) utal. 2 A Nemzetek Szövetségéhez benyújtott kisebbségi panaszok ügyében folytatott eljárásmódra vonatkozólag lásd Lukács György: A népszövetségi kisebbségvédelem csődje. Kisebbségvédelem, 1941. évf. 5-6. sz. 1-14. I. 3 A liberalizmus jelszavává lett francia szólás: „hagyjatok mindent a maga útján menni". '' Bajcsy-Zsilinszky az etnikai elv alapján 1938-ban ill. 1940-ben hozott két bécsi döntéssel kapcsolatban is ezen a véleményen volt. 5 „végül, de nem utolsó sorban" 0 Az ún. „ifjútörök mozgalom" jelentős szerepét az ország belső fejlődésében, megújulásában Bajcsy-Zsilinszky itt elsősorban külpolitikai aspektusból értékeli. 7 Bajcsy-Zsilinszky alábbi fejtegetései a magyar hivatástudatról és jogfolytonosságról a Timon-féle jogtörténeti iskola felfogását tükrözik. 8 Magyar részről gyakorta minősítették magát a szlovák népet is — a cseh politika miatti bizonyos hátrányosabb helyzete eltúlzásával — a csehszlovákiai kisebbségek egyikének; államalkotó erőnek pedig még a cseheket sem ismerték el. 9 Emil Hacha, a cseh—morva protektorátus elnöke, a németek bábja. 10 Kurt von Neergaard: A 20. század feladata. (Huzella Tivadar előszavával). Bp. 1943. - Neergaard Bajcsy-Zsilinszky által lelkesen fogadott „társadalmi biologizmusa" természetesen marxista kritikát igényel. 11 Bajcsy-Zsilinszky mindvégig elítélő véleménnyel volt Károlyi Mihály 1918-as (és további) politikai szerepéről. 12 A Velencei Köztársaság kormánya, élén a doge-val. 13 Uri, Schwyz, Unterwaiden kantonok örök szövetsége, 1291-ben. A szabadságjogai tekintetében „egy és ugyanazon nemességnek". 15 Gróf Andrássy Gyula: A magyar állam fönnmaradásának és alkotmányos szabadságának okai. Bp. 1901. lü helyi érdekűséget 17 1906—1907-ben volt a lipcsei majd heidelbergi egyetem hallgatója. 18 Fritz Fleiner: Zentralismus und Föderalismus in der Schweiz. Zürich, 1918. 19 Andrew Bajcsy-Zsilinszky: Transylvania. Past and Future. Geneva, 1944. 2,1 A magyar falu neve: Doroszló. 21 közös birtoklás.