Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország belső föderalizálásáról

vagy föderáció is. Ez volt az eset Belgiumnál, s mint reálunió bizonyos ideig a monarchia is tűrhetően funkcionált. A tragédia akkor kezdődik, ha ilyen konstruk­ciók szervesen fejlett államok terhére létesülnek, mint Csehszlovákia, vagy létének utolsó évtizedeiben a kettős monarchia esetében is történt. S a tragédia csak növekszik akkor, ha az ily államok nem elégszenek meg egy szerényebb kerettel, hanem vezetésre tartanak igényt és természetellenesen kedvező körülmények foly­tán vezetőszerepük is van, mint ahogy Csehszlovákia két évtizeden át a kisantant szervezetén át francia támogatással ténylegesen vezetőszerepet is játszott. Korunk gyakran visszatérő hibája, hogy csak a népnek, a nemzetnek tulajdonít szerves létet, az államnak azonban nem, jóllehet az államéletnek sem csupán mechanikus, hanem szerves sajátosságai is vannak. Ha nem is természettudományi, de szo­ciológiai értelemben ezért kell az államot is szerves képződménynek tekinteni. Igazat adok sokban, ha nem is mindenben, Neergaardnak, a híres svájci bioló­gus professzornak, aki egy kitűnő könyvet írt a XX. század küldetéséről. 10 Neergaard a modern tudomány, a spiritualizált biológia magaslatáról foglal­kozik az atomelmélettel, a biológiai relativitással, s a mechanikától kölcsönzött törvényekre épült eddigi biológia felett egy saját törvényeit követő önálló biológiai tudomány kifejlődésével. Rámutat arra, hogy ez új tudomány már kibontakozóban van, s ennek nyomán a renaissance idejéből korunkra öröklődött mechanikus világ­képet egy biológiai világkép fogja felváltani: minél előbb, annál jobb az emberi­ség számára. A zseniális svájci kifejti azt is, hogy az új biológiai világkép az állam­tudomány, a történetírás, a politika, és az államszervezés eddigi mechanikus szem­léletét és mechanikus módszereit rövidesen szervesebb szemléletté és szervesebb módszerekké fogja átalakítani. Svájc történetére utalva bebizonyítja, hogy e három­négy népből alakult nemzet egy szervesen felépülő államnak ösztönösen eddig legjobb példáját teremtette meg. Svájc az újjászervezésre minta lehet más népek­nél is, elsősorban Európában. Neergaard professzor elveti a sablonos, papiros-ízű demokrácia tisztán mechanikus rendszerét, mint ahogy Svájc is elvetette a francia forradalom szellemében szerkesztett és 1803-ban Napóleon által ráoktrojált írott alkományt - Napóleon rövid idő múlva megnyert hozzájárulásával. Bár Neergaard a történelmi példákról szólva nem ír róla, joggal e bádogalkot­mányok csoportjába sorozhatjuk a weimari alkotmányt és Károlyi Mihály 1918-as hibrid rendszerét is. 11 Neergaard csak a szervesen létrejött, biológiailag meg­alapozott demokráciáknak jósol nagy jövőt. Ez új értékelését jelenti a történelmi alkotmánynak, tehát számunkra is elégtételt adva a magyar alkotmánynak is. Kü­lönösen Erdély történelmi alkotmánya nyer ezzel új jelentőséget és értékelést, mert három erdélyi nemzetnek, a magyaroknak, székelyeknek és szászoknak az egyesü­lésére, s e népek egymástól gyökeresen különböző önkormányzataira épült, s amely majdnem egy fél ezredévig élve a maga szerves államalkotó elveivel és erőivel, tulajdonképpen csak 1691 után, az osztrák abszolutizmus folytán semmisült meg. Nem csoda, hogy az elsősorban magyar szellemiségből megszületett és történel­mivé vált alkotmánynak, azaz politikai életformának a széthullásával, e ragyogó korai és konstruktív föderatív megoldásnak a megszűnésével az erdélyi magyarság teremtő szelleme és a vallási és nemzeti kisebbségek iránti hagyományos meg­értése is elhanyatlottak. E bécsi ,,Deus ex machina" nélkül a három nemzet és a négy vallás uniójából a XVIII. század elejétől, az erdélyi románoknak mint negye­dik nemzetnek, s görögkeleti vallásuknak, mint ötödik vallásnak a befogadásával valószínűleg egy keleti Svájc fejlődött volna ki. E ponton azonban nem szabad el­titkolnunk azt sem, hogy a bécsi kamarilla mellett, Erdély történelmi alkotmányá-

Next

/
Thumbnails
Contents