Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország belső föderalizálásáról
vagy föderáció is. Ez volt az eset Belgiumnál, s mint reálunió bizonyos ideig a monarchia is tűrhetően funkcionált. A tragédia akkor kezdődik, ha ilyen konstrukciók szervesen fejlett államok terhére létesülnek, mint Csehszlovákia, vagy létének utolsó évtizedeiben a kettős monarchia esetében is történt. S a tragédia csak növekszik akkor, ha az ily államok nem elégszenek meg egy szerényebb kerettel, hanem vezetésre tartanak igényt és természetellenesen kedvező körülmények folytán vezetőszerepük is van, mint ahogy Csehszlovákia két évtizeden át a kisantant szervezetén át francia támogatással ténylegesen vezetőszerepet is játszott. Korunk gyakran visszatérő hibája, hogy csak a népnek, a nemzetnek tulajdonít szerves létet, az államnak azonban nem, jóllehet az államéletnek sem csupán mechanikus, hanem szerves sajátosságai is vannak. Ha nem is természettudományi, de szociológiai értelemben ezért kell az államot is szerves képződménynek tekinteni. Igazat adok sokban, ha nem is mindenben, Neergaardnak, a híres svájci biológus professzornak, aki egy kitűnő könyvet írt a XX. század küldetéséről. 10 Neergaard a modern tudomány, a spiritualizált biológia magaslatáról foglalkozik az atomelmélettel, a biológiai relativitással, s a mechanikától kölcsönzött törvényekre épült eddigi biológia felett egy saját törvényeit követő önálló biológiai tudomány kifejlődésével. Rámutat arra, hogy ez új tudomány már kibontakozóban van, s ennek nyomán a renaissance idejéből korunkra öröklődött mechanikus világképet egy biológiai világkép fogja felváltani: minél előbb, annál jobb az emberiség számára. A zseniális svájci kifejti azt is, hogy az új biológiai világkép az államtudomány, a történetírás, a politika, és az államszervezés eddigi mechanikus szemléletét és mechanikus módszereit rövidesen szervesebb szemléletté és szervesebb módszerekké fogja átalakítani. Svájc történetére utalva bebizonyítja, hogy e háromnégy népből alakult nemzet egy szervesen felépülő államnak ösztönösen eddig legjobb példáját teremtette meg. Svájc az újjászervezésre minta lehet más népeknél is, elsősorban Európában. Neergaard professzor elveti a sablonos, papiros-ízű demokrácia tisztán mechanikus rendszerét, mint ahogy Svájc is elvetette a francia forradalom szellemében szerkesztett és 1803-ban Napóleon által ráoktrojált írott alkományt - Napóleon rövid idő múlva megnyert hozzájárulásával. Bár Neergaard a történelmi példákról szólva nem ír róla, joggal e bádogalkotmányok csoportjába sorozhatjuk a weimari alkotmányt és Károlyi Mihály 1918-as hibrid rendszerét is. 11 Neergaard csak a szervesen létrejött, biológiailag megalapozott demokráciáknak jósol nagy jövőt. Ez új értékelését jelenti a történelmi alkotmánynak, tehát számunkra is elégtételt adva a magyar alkotmánynak is. Különösen Erdély történelmi alkotmánya nyer ezzel új jelentőséget és értékelést, mert három erdélyi nemzetnek, a magyaroknak, székelyeknek és szászoknak az egyesülésére, s e népek egymástól gyökeresen különböző önkormányzataira épült, s amely majdnem egy fél ezredévig élve a maga szerves államalkotó elveivel és erőivel, tulajdonképpen csak 1691 után, az osztrák abszolutizmus folytán semmisült meg. Nem csoda, hogy az elsősorban magyar szellemiségből megszületett és történelmivé vált alkotmánynak, azaz politikai életformának a széthullásával, e ragyogó korai és konstruktív föderatív megoldásnak a megszűnésével az erdélyi magyarság teremtő szelleme és a vallási és nemzeti kisebbségek iránti hagyományos megértése is elhanyatlottak. E bécsi ,,Deus ex machina" nélkül a három nemzet és a négy vallás uniójából a XVIII. század elejétől, az erdélyi románoknak mint negyedik nemzetnek, s görögkeleti vallásuknak, mint ötödik vallásnak a befogadásával valószínűleg egy keleti Svájc fejlődött volna ki. E ponton azonban nem szabad eltitkolnunk azt sem, hogy a bécsi kamarilla mellett, Erdély történelmi alkotmányá-