Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdésről és Magyarország belső föderalizálásáról

nómiákcit is kellene adni a nemzetiségeknek. Nagy-Magyarország föderatív belső szerkezettel való helyreállításáról azonban a szociáldemokrata nemzetiségpolitikai koncepciókban egyáltalán nem volt szó, hanem arról, hogy konföderáció keretében kellene közös erőfeszítéssel és megegyezéssel rendezni a Duna-medence nemzetiségi problémáit a szomszédos országokkal, amelyek a fasiszta elnyomás alól majd felszabadulva maguk is demokratikus útra térnek, s kezet nyújtanak a magyarországi demokrácia ma még szintén elnyomott erőinek, a hatalom hazai várományosainak. A szociáldemokrata nemzetiségpolitikai koncepcióban is volt irrealitás: a — német segítséggel elért - területgyarapodások folytán kialakult országterület stabil kiinduló pontnak tekintése, (amit egy legális párt az adott körülmények közt persze nem vonhatott volna nyíltan kétségbe hazaárulás vádja s annak következményei nélkül), - s az a feltételezés, hogy a Magyarországhoz csatolt területek nem magyar lakossága — méltányos rendezés esetén — szívesebben maradna nemzeti kisebbség egy demokratikus Magyarországon, mint a szomszédos - ugyancsak demokratikus — országban a többségi nép része. Abban ugyanis igaza van BajcsyZsilinszkynek, hogy ,,a kisebbségi kérdés rendezésének a végcélja a kisebbségi helyzetet és érzést megszüntetni, jogi és társadalmi értelemben egyaránt", s abban is, hogy ,,még nagyon messze vagyunk ez ideális végcéltól". Nemcsak akkor, mikor e sorokat papírra vetette, hanem sok helyütt még ma is. A kisebbségi kérdés és Magyarország belső föderalizáiása (Vázlat) /. Bevezetés egy történelmi és biológiai megoldáshoz A legérzékenyebb lelkiismeretű és legjobb fejű embereket, gondolkozókat és vezetőket ma mindenütt, minden oldalon, hadviselőknél és semlegeseknél egyaránt a szociális kérdés megoldása foglalkoztatja. Sajnos az érdeklődés és a hozzáértés sokkal kisebb a kisebbségi vagy a régi és jobb magyar elnevezés szerint a nemzetiségi kérdésben, jóllehet az emberek százmilliói számára az a szociális problémával azonos jelentőségű igazi sorskérdés. Az érdeklődés és hozzáértés e nagy különbségének legfontosabb okai a következők: a) Európa politikailag és szellemileg vezető nemzeteinek, azt lehetne mondani, az egész nyugati kultúrvilágnak — Írország miatt az egy Nagy-Britanniát kivéve — a kisebbségi kérdéssel saját életükben kevés dolguk van; e hatalmak — kivéve talán bizonyos fokig még Németországot is — Közép- és Kelet-Európa ez égető kérdését inkább kívülről, többnyire az érdekelt népek nem eléggé tárgyilagos történetírásából és irodalmából, a világtörténetnek a kisebb népek belső viszonyaival alig foglalkozó munkáiból, Közép- és Kelet-Európa bel- és külpolitikai mozgalmaiból, a közép- és kelet-európai viszonyokkal politikai tendenciával, tehát semmiképp sem tárgyilagosan foglalkozó röpiratokból, amilyen pl. Seton-Watson brosúrája is,

1 tehát nem saját tapasztalataikból ismerik. b) A második ok számos, többnyire közép- és kelet-európai ország és nép sovinizmussá fajult, merev, túlzott és kicsinyes nacionalizmusa. c) Egyes nagyhatalmak a problémát külpolitikai érdekeik és beállítottságuk