Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében
anyanyelvi és magyar nyelvi felkészültsége, módszertani tudása. Milyen volt az iskolapolitika. A Volksbund hatása az iskolákra. A szülők a családi körben milyen szinten beszélték az anyanyelvet és a magyar nyelvet. A tényezők sokasága sorolható lenne. Azonban ezek maguk is egy összhatást adtak. A tendencia, az arányok a következőképpen alakultak a negyvenes években megyénként: Anyanyelvet kiválóan Gyengén beszélők Magyarul jól beszélők % % beszélők % Baranya 81,4 18,5 50,5 Somogy 79,9 20,1 74,1 Tolna 93,9 6,1 65,6 Az összesítés önmagáért beszél. Tolnában a német anyanyelv igen kevéssé gyengült 1923-1942 között, de a magyar nyelvi tudás magas összaránya mutatja, hogy az iskoláikban kötelező tantárgyként a magyar nyelvet eredményesen tanították a kisebségi tanterv alapján is. Baranyában szintén jónak mondható az anyanyelvi ismeret aránya, de a magyar nyelvi előrehaladásuk lényegében gyengébb. Somogyban a német tannyelvű kisebbségi iskolákban az anyanyelvi ismeretek és a magyar nyelvi ismeretek csaknem azonos szinten voltak, itt beszélték saját anyanyelvüket gyengén legnagyobb arányban. A felmérések és azokat követő arányok jelölése azonban kétségkívül mutatta a területen a magyarosodást, valamint a nyelvi magyarosításra is következtetni engednek. A háború természetesen mesterségesen megszakította azt a fejlődést, amit a két háború közötti tanügyi kormányzás a kisebbségi oktatás területén megindított. 1942-1944 között a kormányzat nem tudta sem az egész magyar elemi fokú népoktatást, sem annak speciális területeit ellátni tanerőkkel, tankönyvekkel, s mint más összefüggésben bemutattuk, tantermekkel sem. A tantermi struktúra teljesen alkalmatlan volt igényes, színvonalas nyelvi tagozatok működtetésére. Az osztatlan, vagy részben osztott rendszer mostoha viszonyait számítva, figyelemre méltónak kell tartanunk azokat az eredményeket is, amelyeket a kor pedagógusai elértek a nemzetiségi oktatás területén. Függelék Közleményünknek mintegy lezárásaképpen közzétesszük Balázs Ferencnek Baranya elemi iskoláiban végzett vizsgálatai alapján összeállított iskolastatisztikáját, amely 1942-1944 közötti állapotokat mutatja. Balázs Ferenc saját használatára készítette, s külön füzetben őrizte, helyesbítette, kiegészítette tapasztalatait, amelyek ellenőrzött adatai alapján készítette Teleky Pál, majd később a VKM és a miniszterelnökségre küldött tanulmányszerű összefoglalóit. Iránta való tiszteletből minden változtatás nélkül, az általa készített füzetben használt rövidítésekkel, szó szerint közöljük adatait. Az áthúzásokat, mint általa felfedezett hibákat azonban elhagytuk. Rovatai közül a következők kívánnak némi magyarázatot:
