Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében

,,. . . A 4800/1923. M. E. sz. rendeletben megállapított három iskolatípus kétségtelen azon a felfogáson nyugodott, hogy a nemzetiségi iskoláknak a helyi viszonyokhoz kell igazodnia. A nem magyar nyelvű lakosság helyzete ugyanis egyáltalán nem egyforma az ország egész területén és így lehetőséget kell adni arra, hogy az iskolai oktatás a mindenkori tényleges helyzethez igazodjék. A három típusos rendszert tehát az eltérő viszonyok minden tekintetben igazolták, indokolták . . ."

5Í Mind szakmai oldalról közelítők, mind a politikai szándékkal támadók már a végrehajtás során 1926-ban, majd 1931-32-ben rendezett továbbképzéseken, tanítógyűléseken, iskolalátogatások alkalmával a ,,C" típus ellen irányították a fő tüzet. Kiss Béla Mohács kerületi nemzetiségi iskolareferens, szakfelügyelő 1931ben megfogalmazott gondolatai ezt a következőképpen mutatták be: ,,. . . kisebbségi iskolákban mind sokacaink, mind pedig sváb tanulóink az anyanyelv gyakorlására adott lehetőségeiket a ,,C" típusú rendszerben, legtöbb helyen osztatlan formában tanítva a legminimálisabban sem tudják kihasználni. Mind az időegység, mind a tananyag ismétlésének a lehetősége olyan csekély, hogy határozott romlás figyelhető meg félévenként. A visszaesés olyan mérvű, hogy akár újra kezdhető lenne az I. osztályos ismeretek alapján . . . területemen lévő ,,B" típusú rendszerben szerzett tapasztalataimat N. Kir. Tanker. Főig. Úrnak is külön felterjesztettem javasolva valamennyi ,,C" típus felülvizsgálatát. Nemzeti szempontból ezen szisztémában történő oktatást nem hogy kielégítőnek nem tartom, de ott ahol a szülők kifejezetten szeretnék az anyanyelv fokozott ápolását, ott a szülők becsapásának esete forog fenn .. ."

52 A legkeményebb megfogalmazást Balázs Ferenc 1940-ben fejtette ki, visszatekintve az „iskolaügyi reformok" alakulására Teleky Pálhoz küldött részletes elemzésében. Többek között ezt írta: „...271 kisebbségi iskolában eddigelé elvégzett tapasztalatok összegzése alapján állíthatom, hogy az egykori ,,B" típus hozta minden kisebbségi csoport tankötelesei számára a legideálisabb eredményeket. Mind az anyanyelv megtartásában, sőt az irodalmi nyelv irányában történt fejlesztésében, mind a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlenül szükséges magyar tannyelv elsajátításában, ezen rendszer a jövő útja, mint ezt egységes iskolarendszerünk ma fényesen bizonyítja. Mind az „A", mind a „C" típusban folytatott nyelvi művelődés bizonyos értelemben struccpolitika. Nem lévén, vagy csak alig kisebbségi közép- és felsőfokú képzés, a magyarul nem tudó gyermekeket semmi nem kompenzálja. Sok tehetséges nemzetiségi gyermek előtt automatice elzárul a továbblépés lehetősége. „C" típus egyáltalán vagy alig hozott eredményt. Csak egészen genialis tanító tudott felmutatni eredményt, ilyen pedig kevés, nagyon kevés akadt..." Balázs azután részletesen kifejtette az egységes rendszer kisebbségi tagozatainak a kétnyelvűség érdekében kifejtett és elért eredményeit az általa ellenőrzött Baranya, Tolna, Somogy, Veszprém, Bács-Bodrog, Pest megyei iskolákban. Kijelentette: „...Egykori „B" típusú tagozatokra és osztályokra egységes rendszerünk kiválóan építhetett. . ." Az új szabályozás 1935-ben Gömbös-kormány idején született a 11.000/1935. M. E. sz. rendeletben, amely hatályon kívül helyezte a 110.478/1923—

VIII. sz. rendeletet. Ezzel az „A-B-C" népiskolai oktatási típusok megszűntek és az „egységes rendszer" szerinti oktatás lépett helyükbe. A rendelet szerint a hit- és erkölcstant továbbra is anyanyelven tanítják. Az anyanyelvi és szülőföldismereti tantárgyak: anyanyelvi beszéd- és értelemgyakorlat, szülőföldismeret, olvasás, írás, fogalmazás, helyesírás, nyelvi magyarázat, ének, számolás; a természetrajz, természettan, vegytan, gazdaságtan, háztartástan, egészségtan, rajz, kézimunka a tanulók anyanyelvén mint — számtani gazdasági és természeti ismeretek - kerültek oktatásra.