Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikájának tükrében

tanulók 51,9%-a, Horváthertelenden 94,4%-a, Korpádon 82,5%-a, Geresden 86,1%-a a kisebbséghez tartozott, mégis jóváhagyták a magyar tannyelvű oktatás bevezetését.

46 örömmel hagyta jóvá a pécsi püspök is a kisbudméri iskolaszék határozatát, ahol a kisebbségi tanulók 97,6%-a, Kisjakabfalván 99,1 %-a, Villánykövesden 91,9%-a, Baranyaszentgyörgyön 95%-a kisebbségi tanulókhoz tartoztak és a VKM által javasolt ,,B" típus helyett ,,C" típust vezettek be. Amikor Mecsekfalun, ahol 94,7% volt a német anyanyelvű tanulók száma, a VKM ,,B" típust hozott javaslatba, ugyancsak a pécsi püspökség a ,,C" fenntartása mellett döntött.

47 Megállapíthatjuk végül azt is, hogy függetlenül az oktatási kormányzat, vagy egyházi főtanfelügyelőségek állami, megyei hatóságok szándékától, azt a társadalmi légkört, amely a szuverén döntést igényelte és biztosította volna a kisebbségi tankötelesek szülei számára, maga a politikai rendszer nem tudta megteremteni, valamelyik faktorban mindig vagy nacionalista vagy éppen pángermán, vagy szélső magyar soviniszta álláspont kerekedett felül. Végül is a magyarországi és így a Délkelet-Dunántúlon kialakult iskolaügyi helyzetet a politikai erők pillanatnyi befolyása döntötte el. Ezen nem tudott változtatni a korabeli kultuszkormányzat néhány kiváló képességű szakirányítója sem, aki valóban komolyan vette a magyarországi kisebbségek érdekeit. A húszas évek és a harmincas évek első felének küzdelmei a típusos oktatási rendszert formálták, alakították. A gyakori változtatások a kisebbségi kérdés válságos voltát, megoldatlanságát tükrözik, összehasonlítva 1918-1922 és 19231932 közötti időszakot a korabeli oktatásstatisztikai gyűjtés alapján az anyanyelvi érdekek érvényesülése a következőképpen alakult:

48 Baranya megye Község neve 1918-1922 között 1923-1932 között Község neve az iskola tannyelve az iskola típusa Bezedek tn (tisztán német) B Hercegszentmárton tn B lllocska tn B Ivándárda (ev.) tn B Kislippó tn c Lapáncsa tn B Lippó tn B Magyarbóly tn B Magyarbóly (ev.) tn C Németmárok tn B Sarok tn B Villány tn C Virágos tn B Abaliget n—m (német—magyar) B Ág n—m B Alsómocsolád n—m c c Baranyajenő tn c c Baranyaszentgyörgy tn c Barátúr tn B Bikal tn C B Bikal (ev.) tn C B Csikostöttös tn B