Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

amelyben központi helyzetünknél fogva szerep jut számunkra is.

59 (A kormány külpolitikájának igenlése.) A Pécsi Napló vezércikkeiben rendszeresen bírálta a Gömbös-kormánynak a két nagyhatalom összetalálkozása érdekében folytatott politikáját. A német orientációt egyaránt veszélyesnek tartotta Olaszország és Magyarország számára. Az olaszokkal szemben ez az Anschlussban és a Földközi-tengerhez kijutásban nyilvánul meg. Németország hatalmának kiterjesztése ránk is döntő csapást mérne — az 1935. április 6-i cikk folytatásából —, „gazdaságilag gyarmatává süllyesztene . . . teljes érdekszférájába vonna s . . . állami önállóságát is veszélyeztetné". (A védelem egyik lehetséges eszköze a magyar-osztrák - nem restauráció - államszövetség.)

60 A MaNSz 1935 őszén elkezdett kisebbségi előadássorozatának utolsó állomása volt kettő, márciusban megtartott rendezvény, a hazai német kisebbségről. Maga a téma is vitát eredményezett a lapokban. A Turul Szövetség lapja, a Nemzetvédő a Habsburgok telepítéspolitikáját okolta azért, hogy most a magyarságnak „élethalálharcot kell vívnia az idegen telepesek ellen" (a cigányok és a zsidók is ide számítottak).

61 A Pécsi Napló olyan - a NEP-gyűlések szemléletét tükröző — hozzászólásokat közölt, melyek azt demonstrálták, hogy az országban csak magyar kérdés van, nemzeti kérdésről nem is lehet beszélni, mert az állampolgári egyenlőséget biztosító ősi alkotmány hatása ma is kisugárzik, ezért a németség helyzetének ismertetésére sincs szükség.

62 A hasonló szemléletű felszólalásokra az egeytem Kisebbségi intézete adott választ - Eckhardt és a helyi pártszervek több vezetőjéhez hasonlóan - azzal, hogy fellépett a történelmi Magyarország nemzetiségpolitikájának idealizálása ellen. A békés revízió eredményességét csak az elszakadt területeken élő nemzetiségek rokonszenve és vonzódása alapozhatja meg. „Ezért tartjuk tiszteletben csonka államunk határain belül élő kisebbségeink nyelvi és kulturális jogait."

63 Steuer György (nyugalmazott államtitkár, a Bethlen-kormány alatt a hazai németek ügyeinek kormánybiztosa, s akit annak ellenére, hogy a német nemzetiségi mozgalomban már nem volt szerepe, a lapok a németség „hazafias szárnyának vezetőjeként" tituláltak) két előadásban tett kísérletet a német nemzetiség kiváló helyzetének és államhűségének demonstrálására. Steuer szerint a magyarországi németség gazdasági és kulturális tekintetben még a németországi parasztságnál is kedvezőbb helyzetben van, ezért törekvései csupán kultúrájának és anyanyelvének megóvására irányulhatnak. Erre a törvények és rendeletek, ha azokat végrehajtják (enyhe utalás a helyi apparátusra) lehetőséget is biztosítanak. Ebből az alaphelyzetből kiindulva Steuer nemcsak a pángermán agitációkat ítélte el, hanem a németség minden politikai jellegű szervezkedését is, mert kulturális céljaik megvalósítására az adminisztráció hivatott. A nemzetiségpolitika ilyen megközelítése nemcsak a revízió alátámasztására szolgált, hanem a hazai német nemzetiség mellett igényelte az elszakadt területek németségének támogatását is ebben, ami kihatásában azt célozta, hogy az ország igényt tart az általuk lakott területekre is.

64 A magyarországi németség helyzetéről szóló előadások, a téma által kirobbantott viták, valamint a német mozgalom kettészakadása az 1936 márciusi vármegyei közgyűlés figyelmét is a nemzetiségi kérdés felé irányította. Heckenberger Konrád, felszólalásában a kisebbségi kérdés — legalábbis a vármegyére vonatkozó — „likvidálására" szólította fel Horváth Istvánt, az új főispánt. A százszázalékos magyarság hangoztatásával a kisebbségi kérdés létezését csak az utódállamokban ismerte el. Nálunk erre alkalmat „egyes karrierista elemek" működése folytán - a nyelvkérdés mesterséges kiélezése adott.

65 Kozma belügyminiszter sem ismerte el politikai kérdésként ezt a problémát, de anyanyelvi és kulturális téren a kormányzat