Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Horváth Csaba: A revíziós törekvések és a nemzetiségpolitika tükröződése Baranyában (1935-1937)

oldal, a külpolitikai eseményektől s a hazai németség mozgolódásaitól függően azonban más-más hangsúlyozással (1935 második felében a német veszély kerül előtérbe). Ugyanez tapasztalható néhány társadalmi egyesület rendezvényén is. Az 1935. május 13-án megalakult Lengyelbarát Pécsi Egyetemi Hallgatók Báthory István Körének első ülése a két ország azonos szándékait, céljait, a közös keleti és nyugati ellenséggel szembeni küzdelmét emelte ki/'

6 A Revíziós Liga pécsi osztályának május 12-i ünnepi közgyűlésén hasonló hangvétel jelezte Gino Cucchetti olasz publicista felszólalását, aki a revíziót és egy erős magyar nemzeti állam létrejöttét általános európai érdeknek tartotta, amely gátat tudna emelni a „germán terjeszkedésnek, másrészt az északi és délszlávok egyesülésének is Európa keleti felében".

47 A német nagyhatalmi törekvéseket megakadályozandó elképzelésekben nyilvánosságot kapott a Habsburg-restauráció is. Először a Dunántúl július 30-i számában szerepelt s egyelőre csak Ausztriával kapcsolatban, de mint olyan, ami nemcsak az Anschlusst hárítaná el, hanem bennünket is felszabadítana a „pángermanizmus lidércnyomása alól". A restauráció realitását az újság a kisantant gyengeségével, a néptömegek lelkében gyökerező dinasztia-hűséggel támasztotta alá, s — teljesen tévesen — azzal, hogy Anglia és Franciaország pedig Németország határainak kiterjesztése helyett minden bizonnyal a restaurációt választaná.

48 A nagynémet gondolat behatolására, az Anschluss-veszélyre legérzékenyebben a Legitimista párt reagált. Az októberi pécsi zászlóbontó nagygyűlés alapgondolata az volt, hogy csak a magyarországi Habsburg-restauráció változtathatja meg a trianoni határokat s egyben a Duna-medence problémáinak is ez az egyetlen megoldása. A gyűlés nemcsak Németország expanzív törekvéseit ítélte el, hanem a diktatúra minden - „keleti és nyugati" - formáját is.

49 Míg a Dunántúl (mint katolikus napilap) rokonszenvvel, addig a Pécsi Napló idegenkedéssel fogadta a restaurációs programot és egy antilegitimista hozzászólást közölt, amely a restaurációban a Habsburg-elnyomás újjáéledését láttatta.

50 A Pécsi Katolikus Tudósító világnézeti alapon vizsgálta a restaurációellenes erők működését: a Habsburgok visszatérésével — mely „vonzerőt gyakorolna az utódállamok katolikus szláv népségére" - egyaránt szemben áll a „hitleri pogányság" és az „istentagadó és kommunista pánszlávizmus".

51 1935 utolsó hónapjaiban az olasz-abesszín háború vált a közélet első számú eseményévé. Magát a háborút a lapok a pacifizmus jegyében elítélték ugyan, de Olaszország törekvéseit, céljait messzemenő megértéssel fogadták. A Dunántúl és a Mohácsi Hírlap a háborút az „élet joga" nevében indított akcióként értékelte (közeledés az élettér elmélethez), a Pécsi Napló pedig a kulturális misszió teljesítését emelte ki.

52 Csupán a Dunavidék - allegóriába öltöztetve ugyan - ítélte el a „sacro egoismo" elvét és a „birtokháborítás" elkövetését.

53 A háború a Frontharcosok Szövetségének és a szabadlíceumi előadásoknak is állandó témát jelentett. A mohácsi frontharcosok vitaestjein nemcsak a háború, hanem Olaszország társadalmi berendezkedésének ismertetése is napirenden volt. Ez utóbbi állandó hangoztatása és példamutatása ellen emelt szót a Kisgazdapárt mohácsi lapja: „Sok jó van benne, amit más nép is átvehet. De legnagyobb részben nem importálható és nem exportálható, mert Olaszországra van szabva, ahogy a bolsevizmus Oroszországra, a hitlerizmus Németországra".

54 A Pécsi Erzsébet Egyetem Tanácsának és a hallgatók szervezeteinek (Turul, Foederatio Emericana, Defhe) mozgalma — a társadalom igényeivel találkozván — hozta létre Pécsett - a Vallás- és Közoktatási Minisztérium 29 456/1935 IV. sz. határozatával — a Kisebbségi Intézetet (Faluhelyi Ferenc vezetésével). Megalakulásá-