Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

lett szavaztak. A magyaroknak Szabadkánál így is ki kellett üríteniük 1600 holdat, míg a szerbeknek ugyanott 200, Szegednél 8000, Torontálban pedig 2600 holdat kellett kiüríteniök. A magyarok a déli határvonal megállapítása során 34 000 katasztrális holdat nyertek, amelyeta szerbek 1922. május hó végéig ki is ürítettek. Május 5-én a magyar—osztrák, osztrák—jugoszláv és magyar—jugoszláv határmegállapító bizottságok a tokai hármashatárpontnál, május 23-án pedig a magyar—jugoszláv és magyar-román határbizottságok a Kiszombortól délre fekvő hármas határpontnál találkoztak.

11

'

2 Ezzel a határok stabilizálása megtörténvén, számba lehetett venni a visszaítélt terület adatait: km

2 lélekszám Baranya vármegye nagyobb része 2976 184 239 Pécs törvényhatósági jogú város 71 47 862 Somogy vármegye egy része 629 36 259 Tolna vármegye egy része 162 12 520 Dunántúl : 3838 280 880 Bács-Bodrog vármegye egy része 1301 74 978 Baja t. j. város 87 19410 Szeged t. j. város egy része 75 8 399 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. része 146 5 072 Duna-Tisza-köze : 1609 107 859 Torontál vármegye egy része 230 15 726 Bánság : 230 15 726 Felszabadult déli terület: 5677 404 465 (Szabadka t. j. város területéből megmaradt To mpa, Kelebia és Felsőcsikeria önálló községekké alakultak, adataik a Bács-Bod rog megyébe számítottak.)

113 A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, habár a Bánság keleti részét át kellett engednie a románoknak, 21 427 km

2 magyar területet szerzett a trianoni békében, 1 589 000 lakossal, nem számítva Horvát-Szlavóniaországot. Ebből 19 702 km

2 esett 1 380 000 lakossal a Vajdaságra, amelyhez Dél-Baranya is tartozott, míg Muraközt (775 km

2

, 97 000 lakos) Horvátországhoz, Vendvidéket (Prekmurje 950 km

2

, 92 000 lakos) pedig Szlovéniához csatolták. Miután a magyar-jugoszláv határmegállapító bizottság munkáját befejezte, a magyar kormány 1922. július 2-án azzal folyamodott a Népszövetség Tanácsához, hogy tekintettel a fenti bizottság javaslatára, a Vendvidék (Prekmurje) egy sávját (213 km

2

, tehát kevesebb, minta soproni népszavazási terület) csatolják vissza Magyarországhoz. A Népszövetség Tanácsa ez ügyben 1922. július 19-én ülést tartott, amelyen meghallgatta gróf Szapáry magyar és Jovanovié jugoszláv delegátust. Mivel az egyik fél sem bízta a kérdést kötelező döntés alá, a Tanács megbízta a belga Hymans urat barátságos közvetítéssel. Hymans akciója a jugoszláv fél merev magatartása miatt meddő maradt. Az ügy azzal zárult le, hogy a Nagykövetek Tanácsa 1922. november 15-én értesítette a magyar kormányt, hogy a Népszövetség Tanácsától kapott jelentés szerint annak barátságos közbenjárása a magyar és jugoszláv kormány között nem járt eredménnyel. Ennélfogva a Nagykövetek Tanácsa úgy határozott, hogy a magyar-jugoszláv határt megállapító bizottság a határt a trianoni békeszerződés, valamint a fennálló utasítások szerint köteles ki-