Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

át.

93 Az aznapi helyzetjelentés megállapítja, hogy a délvidéki bevonulásnál a lakosság mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta a magyar alakulatokat. Pécsett a lakosság hangulatában nagy változás.

94 Augusztus 22-én magyar csapatok Mániáról gyalogmenetben vonultak be Pécsre. Az elővédet Maxon tábornok vezette. Pécsbányatelepen és Mecsekszabolcson a bányászlakosság egy része is kivonult a csapatok fogadására, a szabolcsi György-aknánál a keresztényszocialista bányász munkászenekar, nemzeti színek és diadalkapu is fogadta őket. Pécs város fel volt lobogózva, a budai vámnál diadalkaput állítottak fel, az utcák ellepve emberekkel. Pécsre érkezett a 8. gyalogezred (a 3. század kivételével), a 4/1. lovasszázad és 4/1. üteg, az 1-2. vámőrszázad, a baranyai csendőrtartalékszázad, a V

I—V

III. belterületi csendőrcsoport és a pécsi államrendőrség személyzete.

95 Soós altábornagy virágesőben, a bevonulás fogadására szervezett lakosság éljenzésétől kísérve lovagolt be Pécsre,

96 aminek következtében a bevonulást ellenőrző antanttisztek személyesen győződtek meg róla, hogy a belgrádi kormány és sajtó ellenkező előjelű híradásai túlzottak voltak. Egyes falvakban súrlódások voltak a szerb és magyar lakosság közt, de a csendőrök megjelenése után helyreállt a rend. Véménden szerbek és németek tűztek össze.

97 Este 21 órakor Pécsről Viszlóra (Diósviszló) vonaton elindult a 2. vámőrszázad, a baranyai csendőrtartalékszázad és a VII. csendőrcsoport, Szőkédre pedig az 1. vámőrszázad és a VIII. csendőrcsoport. A3, vámőrszázad Lakácsáról Sellyére, a baranyai csendőrtartalékszázad negyede Hetvehelyre, a 8/3. század fele Dunaszekcsőre és Bátora, a tolnai csendőrtartalékszázad pedig Nyomja-Szederkényre érkezett be.

98 A kaposvári katonai körletparancsnokság e napon végleg áttelepült Pécsre. A Dunától keletre a szerbek Tompa és Kelebia közt meglepetésszerűen kb. két kilométernyire a trianoni határvonalon innen állottak meg. A magyar vámőrszázad parancsnoka, Harry százados, felszólította a szerbeket, hogy folytassák a visszavonulást, amit azok megtagadtak. Erre a magyar vámőrség támadásra csoportosult, azonban két szerb lovasszázad vágtában felvonulva, megakadályozta a magyar vámőrszázad továbbnyomulását. Ekkor Dobanovacki Paja szabadkai főispán és a szerb katonai közegek tárgyalást kezdtek Harry századossal, amelyek nem hoztak eredményt. Hercegszántónál a szerb járőrök visszatértek, illetve megközelítették a községet, a faluba belövöldöztek, a tanyákon pedig fosztogattak. (Egy 1921. auguszus 26-i jelentés szerint Kelebiánál öt szerb lovasszázad vonult fel.) Augusztus 23-án a szerbek Hercegszántótól keletre és Katymártól délkeletre a trianoni határtól északra álltak meg. Bácsmadarastól délre a magyar csendőrőrs megkísérelte elérni a trianoni határt, de a szerbek tüzelése miatt kénytelen volt megszállni Bácsmadaras déli szegélyét. A bajai (9/III.) zászlóalj jelentette, hogy Bajmokon két szerb zászlóalj csoportosult. Felső-Kelebia déli házcsoportját (Racsár) a szerbek nem ürítették ki, sőt itteni állásaikat öt lovasszázaddal és két géppuskával megerősítve, kijelentették, hogy addig nem vonulnak el, míg a határmegállapító bizottság a végleges határt le nem rögzíti. Kőrös-patak vonalánál, illetve Birkás és Borsos tanyánál a magyar osztagokat a kelebiai módszerrel visszanyomták a demarkációs vonalra. A Horgostól nyugatra fekvő ,,Pap József tanyára" az oda irányított magyar járőr nem tudott bevonulni, mert azt egy harminc fő erejű szerb lovasszakasz megszállva tartotta és nem volt hajlandó távozni. A szerbek maguknak vindikálták a vedresházi kompot, ezért megszállva hagyták. Az újszegedi háromszögben Kübekházától délkeletre és Ószentiván és Gyála közt a szerbek fél kilométerrel a trianoni vonal előtt állottak meg. A gyálai komp kérdése tisztázódott.

99