Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Fogarassy László : A magyar-délszláv kapcsolatok katonai története 1918-1921

1921. augusztus 14-re összehívták a pécs-baranyai megszállt terület szakszervezeteinek kongresszusát, a hivatalos indokolás szerint avégett, hogy e terület munkásságának gazdasági kérdéseiről tárgyaljon. Ugyanezen nap délelőtt 10 órai kezdettel népgyűlést hívtak össze a Széchenyi térre a nemzeti hadsereg bevonulása elleni tiltakozás kifejezésére. A szakszervezeti kongresszus határozatilag kimondta, hogy mindaddig ragaszkodik a szerb megszálláshoz, míg Magyarországon a Horthyrendszert egy ,,minden üldözéstől és terrorisztikus tendenciáktól mentes demokratikus rezsim nem váltja fel." Ekkor félbeszakították a kongresszus ülését, hogy a résztvevők az éppen megkezdődött népgyűlésen megjelenhessenek. Miután itt több felszólalás elhangzott, váratlanul Dobrovits Péter lépett a szónoki emelvényre és azt javasolta, hogy proklamálják a baranyai szerb-magyar köztársaságot. A népgyűlés résztvevőit - Palló alezredes szerint 2000 munkást, asszonyokkal, gyermekkel és vasárnapi kíváncsiakkal együtt 5000 főt meglepetésszerűen érte Dobrovits felszólalása és miután megtapsolta, esküt tett az új köztársaságra. Ezután Fekete Ferenc dr., Linder polgármester által elbocsátott városi tanácsnok, az annexionisták egyik embere azt indítványozta, hogy az ügyek vitelére válasszanak intézőbizottságot, amelynek élére Dobrovits Pétert ajánlja. A népgyűlés ezt helyeslőleg vette tudomásul. Fekete azt is kijelentette, hogy Pécsre hívják Károlyi Mihályt és minisztereit, hogy vegyék át a hatalmat. (Erre nem maradt idő, Károlyi utóbb elhatárolta magát ettől a szeparatista puccstól.) Dobrovits Péter most küldöttséget szervezett és a csatlakozott tömeggel átment a vármegyeházához. Raie Szvetisziáv kormánybiztosnak bejelentette a Baranyai szerb—magyar köztársaság megalakulását, aki ezt tudomásul vette azzal, hogy erről kormányát azonnal futárral fogja értesíteni. Egyúttal kérte a tömeg vezetőit, hogy mindennemű törvényellenes kilengésnek vágjanak elébe.

78 Dobrovitsról itt le kell szögezni, hogy a szocialista pártnak nem volt tagja, korábban a megszállók érdekeit képviselő Pécsi Újságnak volt a munkatársa és dacára nagyszerb érzelmeinek, magyarul jobban tudott és szívesebben beszélt, mint szerb nyelven. Ezek után a szakszervezeti kongresszus folytatta ülését, majd a népgyűlés határozata szerint „a munkásság megbízottai" töltötték meg a termet, hogy megválaszszák az ideiglenes intézőbizottságot. Dobrovits bejelentette, hogy a bajai háromszög és a kisparasztság még a hét folyamán beküldik képviselőiket az intézőbizottságba, ő pedig egy küldöttséggel Belgrádba utazik Pasié miniszterelnökkel, Pribicevic belügyminiszterrel és a dobrovoljácok szervezetével tárgyalni. (Linder már Belgrádban tartózkodott.) A megválasztásra kijelölt intézőbizottság nyomban ülést tartott és magyar, horvát, valamint német nyelven szövegezett kiáltványban bejelentette, hogy a „Baranya-bajai szerb-magyar köztársaság" (így!) megalakult, amely a Szerb-Horvát-Szlovén állam és a kisantant védelme alá helyezkedik. Egyúttal önvédelmi harcra szólította föl a terület lakosságát.

70 Az intézőbizottság ezután teljes számban Gösset ezredesnél jelentkezeti:, akinek Dobrovits angol nyelvű memorandumot nyújtott át. Ebben kifejtette, hogy nem hisznek Bánffy külügyminiszter és Soós altábornagy azon ígéretének, hogy a magyar hadsereg bevonulása után a lakosságnak semmi bántódása nem lesz. Fegyveres ellenállást, a bányák felrobbantását, a gyárüzemek megsemmisítését helyezte kilátásba. Azt kívánta Gösset ezredestől, hogy jelentse a fentieket a Nagykövetek Tanácsának, hogy az a kiürítés elhalasztásáról döntést hozzon.

80 Gösset így referált erről a látogatásról Hohler budapesti brit főbiztosnak : „Tegnap fogadtam huszonöt szélsőséges személyt, akik kikiáltották a független Baranyaköztársaságot, a bányák felrobbantásával, utolsó csepp vérükig való ellenállással és hasonló szokásos szamárságokkal fenyegetőztek. Felhívtam figyelmüket eljárásuk ostobaságára vala-