Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Sarosácz György: A Pécs környéki bosnyák falvak iskolaügyének és közművelődésének kezdetei

szüi iskolához tartoznak. „Adventben és nagy böjtben a lelkész, vagy a Tanitó áltálon megy és oktatja a gyermekeket a hit dolgában."

56 Iskolakötelesek: 34 fiú, 39 leány. Az összeírás az iskolai területen hűen tükrözi a megyei vezetők szemléletét a nemzetiségiek lakta falvakban. „Kökényben nem szükséges a Tanoda, Keszübe járhatnának a gyerekek félórára lévén Keszütől. Ezek mind bosnyákok, azok pedig a gyermekeiket nem küldik a Tanodába."

57 Négy évre rá, 1851-ben megállapítják, hogy a lakosság „Képes egy oskolát, nem valami nagyszerűt épiteni, és fenn tartani népességéhez képest, azonban ezen népre meg kell jegyezni, hogy az az llir faj, tunya, dologtalan, vad — azonban itt szükséges, hogy Keszüben épitsen mert a volt uradalom részére nem épit nem is köteles, — magától pedig soha sem fog épiteni . . . Szőkének nincs iskolája, Szilváson kell a két község részére építeni."

58 A két különböző, de egymáshoz közeleső időszakból lévő adatok világosan bizonyítják, hogy az iskolák építését ebben a körzetben elsőnek a magyar lakta falvakban kívánják megoldani. Szőke-Szilvás közös iskola létrehozásánál nem tudjuk, hogy a választás miért Szilvásra esett, amikor Szőke népessége mindig magasabb volt. Okát az értelmetlen előítéletben kell keresnünk. Pogány községnél az összeíró megemlíti, hogy az 1845-ös egyházi látogatáskor a falu közepén találtak egy iskolát, amely a tanítói lakással egybeépült. Van benne egy tanterem és a szükséges eszközökkel el van látva. A tanító számára egy szoba, konyha, kamra, 30 hordó befogadására alkalmas pince, istálló, amelyben 3 db jószág fér el. A „tanoda" ajtaja és ablakai javításra szorulnak. Az iskolának két osztálya van, ahova 18 fiú és 10 lány jár. A tanító az uraságtól kap 9 öl fát, házaspáronként (180 házaspár után) V4 pozsonyi mérő rozsot, 5 itce bort, 3 váltókrajcárt, az uraságtól 12 mérő búzát, ezen felül stólapénzt. Saját bevallása szerint évi jövedelme: 123 Ft 51 krajcár. „A féltelkét az uraság a mai napig nem mérte ki, így nem használja. A tanító földjét csak részben hajlandók a hívek majd elvégezni művelését."

59 A németi „Tanoda épülete az egyház mellett egy teremből áll egy fedély alatt a Tanító lakkal kinek két szobája, egy kamrája, konyhája, pincéje, 80 akó bora, elég tágas udvara, istállója, három marhája, minden jó karban: ajtó, ablakok, ház, padlos, padok, tábla, asztal mind ujjak."

60 Németiből a 25 tanköteles (15 fiú, 10 leány) iskolába jár 8 fiú és 6 leány, Szalántáról 48 (28 fiú és 20 leány), 6-12 éves gyerekekből az iskolába jár 20 fiú és 15 leány.

61 A tanító évi jövedelme: tanításért és kántorkodásért az uradalomtól kap 52 pozsonyi mérő búzát, 3 öl tűzifát, Szalánta részéről az uraságtól 4 öl fát. Mindkét község (Szalánta 140, Németiben 64 házaspárt írtak össze) házaspárok után V4 pozsonyi mérő rozsot, 5 itce bort és három váltókrajcárt. A tanítói föld féltelken terem 20 pozsonyi mérő búza, 5 mérő zab, 24 mázsa széna, 10 mérő kukorica, 10 mérő burgonya és stóladíj. A segédjegyzői munkáért évi 16 Ft és szabad fuvarozást kapott. A bevallott évi jövedelme 176 Ft 20 krajcárt tett ki.

62 Hiányos 1851-es összeírásból kiderül, hogy Vlásity György, egerági plébános a területén lévő magyar és horvát falvakban a keszűi plébániától eltérően nem a faji megjegyzésekben és a meg nem engedhető indulatokban keresi az újabb iskolák létrehozásának feltételeit, hanem az adott anyagi és etnikai lehetőségekből indul ki. Mindenekelőtt figyelembe veszi, hogy milyen falvakat lehet anyanyelvük szerint egymással összevonni, s újabb közös iskola létrehozását javasolja Áta és Szőkéd esetén.

63 1851-ben Személyt és Pécsudvardot alkalmasnak tartják, hogy saját iskolát építsen és tartson fenn: sürgetik az iskola helyének a kijelölését, illetve a szükséges telek megvásárlását.

64 A fent elírt négy községről azt olvashatjuk, hogy nincs iskolájuk.