Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL - Sarosácz György: A Pécs környéki bosnyák falvak iskolaügyének és közművelődésének kezdetei

Év végén a gyerekek számára nyilvános vizsgát írtak elő, amelyen ünnepélyesen, a szülők is részt vettek. Ezen dicséretben kellett részesíteni és jutalmazni a kiválókat, a hanyagokat pedig elmarasztalni.

25 Azok számára, akik a három „tagolású" iskolát elvégezték, de még 15. életévüket nem töltötték be, előírták, hogy vasárnap és ünnepnapokon egész éven át, reggel 8 órára és délután 1 órára jelenjenek meg az iskolában és ott az istentiszteletről a plébános által előírt sorrendben a tanító vezetésével ismételjenek.

26 „A tanítás nyelve az anyanyelv, de már 1810-ben ismételten szorgalmazzák a magyar nyelv tanítását."

27 Január és február hónapban nyilvántartásba kellett venni minden iskolaköteles gyermeket: 1829-ben Németiben 28 főt, Szalántán 40 főt írtak össze.

28 A németi tanító (iskola) jövedelme ebben az időben növekedést mutat: 1824-ben az uradalomtól az iskola féltelket (12 hold, egy hold = 1200 öl) kapott, amelynek használója a mindenkori tanító volt. A földet a községek jobbágyai kötelesek voltak robotba megművelni. Ezenkívül a ház mellett volt egy kertje és kapott újabb kertet. Saját szükségletre évente 6 öl tűzifát, amelyet a szalántai, a pogányi és a németi jobbágyok kötelesek voltak kivágni és beszállítani, míg az iskola számára 2 öl fát csak a szalántaiak és a németiek szolgáltattak. A szalántai erdőben 4 db sertés részére minden ősszel makkoltatási joga volt.

29 Évente: Németiben 59, Szalántán 127, Pogányban 187 házaspártól, özvegyektől és zsellérektől kapott egy nyolcad búzát, 5 itce bort és 3 krajcárt. Stóladíj címén: minden keresztjáráskor 3 krajcárt, temetéskor 7 krajcárt, házasságkötéskor 7 krajcárt (amennyiben más plébánia területére távozott, akkor a dupláját), énekes gyászmiséért 15—15 krajcárt.

30 Az egyházi látogatás egyedül Pogány községnél sürgeti az iskola létrehozását. Kökény és Szőke falvaknál megemlíti, hogy a gyerekek iskola és tanító híján nem járnak iskolába.

31 Az egerági és a keszüi Plébániához tartozó falvakban 1829-ben szintén összeírták az iskolaköteles gyerekeket: Áta 21 fő, Személy 65 fő, Szőkéd 43 fő, Pécsudvard 59 fő, Kökény 89 fő, Szőke 45 fő.

32 Az oktatás a két plébánia területén működő iskolákban azonos volt Németivel. A hozzájuk tartozó társközségekben a hitélet tanításain kívül nem tudjuk, hogy volt-e tanítás. A keszüi és az egerági tanítónak akkora volt a jövedelme, hogy mindketten segédtanítót tartottak. A hozzájuk tartozó községek továbbra megosztva kötelesek hozzájárulni az iskolaépület fenntartásához és a kántortanító eltartásához. A keszüi tanító lakás, az istálló és a kerítés felújításánál a kézi és a fuvarozási munkákat a négy község között megosztva végeztették: Keszü 4/12, Kökény 4/12, Szilvás 2/12, és Szőke 2/12 részben.

33 Az egerági tanítói lakás és a hozzátartozó melléképületek javításának egyharmad részéhez azok a községek kötelesek voltak hozzájárulni, amelyek saját tanítóval nem rendelkeznek, kétharmad részt pedig azok a községek, ahová a tanító eljárt tanítani. Az egerági tantermet a község tartotta rendben, mert az iskola a községben volt.

34 A keszüi tanító járandóságai : a tanító 4 hold szántót használt; Keszü, Kökény, Szőke és Szilvás községben a házi kertjén kívül kapott zöldségtermelésre alkalmas egy-egy hold szántóföldet, s ezt a falu külön elkerítette. Az uradalomtól a társközségekben végzett szolgálatért 12 forintot - Keszüben végzett oktatómunkáért 24 forintot, 6 hordó bort, 8 pozsonyi mérő tatárkát, 4 mérő tiszta búzát. A 6 öl tűzifát a tanító udvarában a malomiak kötelesek felvágni és beszállítani. Továbbá két öl tűzifát Keszütől, két ölet Kökénytől, egy ölet Szilvástól, egy ölet Szőkétől. Ezenkívül minden házaspártól egy nyolcad gabonát, 5 itce bort és három krajcárt, min*