Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK, FORRÁSKÖZLÉSEK A BARANYAI GAZDASÁG- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖRÉBŐL - Boda Miklós: A „sevillai kódexek" és a Janus Pannonius-szöveghagyomány kérdőjelei

Horváth János szerint a kódex keletkezésének felső határa lényegében a XV. század vége, minthogy Thuz Osvát már nem érhette meg a századfordulót. Pontosabban: amennyiben valóban fennáll a Váradi Péter-féle gyűjtéssel való összefüggés, az 1480-as években keletkezhetett - Horváth János szerint - a kódex.

5 Bárhogy is történt a dolog, a szóban forgó kódex a Janus Pannonius-szöveghagyományt átörökítő kéziratok sorában az egyik legjelentősebb. Különböző idegen anyagok mellett tartalmazza ugyanis költőnk mind ez idáig ismeretlen versét, valamint 2 ugyancsak ismeretlen fordítását Homérosztó/, illetve Pszeudo-Démoszthenésztől. Fenntartotta továbbá az ismert művek közül 8 elégia, 25 epigramma, 4 hosszabb költemény (a Guarino-panegyricus, a Carmen pro pacanda Italia, a Gonzaga-carmen s az Eranémos), valamint 2 Plutarchos-, egy Homérosz- s egy Démoszthenész-fordítás szövegét avagy szövegváltozatát. Az „idegen" művek közül ki kell emelni Tito Vespasiano Strozza, a ferrarai költőtárs Gaurino-epitáfiumát, de méginkább a Janus-rokon Garázda Péter mind ez idáig ismeretlen versét, amelylyel kettőre emelkedik a neki tulajdonítható művek száma.

6 Az S I.-kódexet a sevillai káptalani könyvtár Co/omb/na-gyűjteményében őrzik, azoknak a nagy értékű könyveknek a társaságában, melyeket Kolumbusz Kristóf fia, Fernando Colon (1488—1539) hagyott a sevillai káptalanra. Természetesen nem véletlenül került idea kódex; az előzéklap sajátkezű bejegyzéséből kitűnően 1531. június 20-án, Bázelben maga Colon vásárolta, aki nem csupán neves geográfus, matematikus és elméleti navigációs szakember, hanem jelentős könyvgyűjtő is egyben.

7 Első „külföldi" útja az Újvilágba vezet, felfedező apja társaságában, majd már felnőtt fejjel beutazza fél Európát, V. Károly kíséretének és szakértő „stábjának" tagjaként. Itália, Flandria, Németország és a mai Svájc — könyvgyűjtő tevékenységének is első számú színhelyei. Könyvtára - halálakor - mintegy 15 000 kötetet számlált; mára körülbelül 3400 kötet könyv és 1600 kézirat maradt belőle. Jelentős „matematikai" akadémiát is alapított Sevillában.

8 Horváth Mária és Horváth János, mint erről már szó esett, az eredeti kéziratot nem tanulmányozhatták. Mikor azután 1974-ben Csapodi Csaba Sevillába utazott, hogy valóban kézbe vegye a kódexet, következett az újabb szenzáció: a másik Janus-kódex felfedezése. (A továbbiakban S ll.-kódex.) Ebben Janus Pannonius ismert művei közül 10 elégia, 137 epigramma és a Guarino-panegyricus olvasható, továbbá 4 ismeretlen Janus-vers, illetve verstöredék. Végül Epistolae Jani Pannoni! címmel 101, főként Mátyás nevében fogalmazott levelet tartalmaz a mintegy 110 folio terjedelmű, az előbbinél nagyobb alakú papírkódex.

9 Ez a kódex ma nem a Co/ombina-gyűjteményt gazdagítja, és Fernando Colon tulajdonosi bejegyzését sem őrzi. Mindazonáltal egyetérthetünk Csapodival, aki Colonnak tulajdonítja a beszerzést, minthogy más eredetre utaló bejegyzés nincs a kéziratban. De egyébként is: Kolumbusz fia láthatóan kitüntette könyvgyűjtői érdeklődésével Janus Pannoniust. Egy fönnmaradt könyvjegyzékének tanúsága szerint 1520 augusztusában, tehát kerek 10 évvel a kódex - vagy kódexek - beszerzése előtt már megvásárolta Janus műveinek 1518-ban Bázelben nyomtatott kiadását, majd két év múlva az 1514. évi bécsi kiadást. Ez utóbbi vásárlásáról azt is közli, hogy Kölnben történt.

10 (Csapodi nem észrevételezi, de érdemes megjegyezni, hogy mindkét kódexen, tehát nem csupán a másodikon, látható az azonos szerkezetű, régi könyvtári jelzet. Ez a tény ugyancsak a korábbi azonos - vagy megközelítően azonos - elhelyezésre utal.)

11 A Sevillában kutató Csapodi Csaba nem csupán az azonos személy: Fernando Colon által történt beszerzést, de a két kódex keletkezési idejének és provienciájának „összecsengését" is igyekszik kimutatni. Megállapítja mindenekelőtt, hogy