Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK, FORRÁSKÖZLÉSEK A BARANYAI GAZDASÁG- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖRÉBŐL - Erdősi Ferenc: Baranya közlekedési hálózatának fejlődése a 19. század második felében

kelnék." (Pécsi Figyelő, 1882. szept. 30.). - „Számos gazdának birtokrészlete úgy lett kettéosztva a vasút által, hogy az egyik részlet hozzáférhetetlenné vált, a víz lefolyása sok helyen annyira meg van akadályozva, hogy temérdek birtokrészlet a rajta álló, elfolyásukban gátolt árvizektől elborítva használhatatlanná lett, az utólag ígért hozzáférhetési utakhoz kellő terület kisajátítása még nem is kéretett, egyáltalán a terület önhatalmú elfoglalása a megbocsáthatatlan bűn." (Pécsi Figyelő, 1882. okt. 21.) 46 Pécsi Figyelő, 1882. augusztus 19. 47 Unyi B.: Százesztendős vasútainkról. - Közlekedéstudományi Szemle, 1982. 6 sz. p. 373-379. 48 Pécsi Figyelő, 1882. augusztus 19. 49 Ennek valóra váltásáról nincs semmi ismeretünk. 1881 tavaszán a helyi sajtó még lehetségesnek tartotta, hogy ezen uradalmak vagy egyedül, vagy a bankokkal közösen, azok csendestársaként pályáznak majd a koncesszióért. Igaz, hogy ez a tervezésnek még egy olyan kezdeti szakaszában volt, amikor még az sem dőlt el, hogy fővonali, vagy mellékvonali minőségben épül-e meg a pálya. 50 Pécsi Figyelő, 1882. november 18. 51 A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara Jelentése az 1882. évről. 52 Pécsi Figyelő, 1883. december 18. 53 A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara Jelentése az 1882. évről. 54 E pályakorszerűsítés igen előnyösnek bizonyult a kaposváriak számára Budapest elérése tekintetében, de még szembeötlőbb a személyközlekedés meggyorsulása Kaposvár és Zákány között, ugyanis ezt a távolságot 1872-ben a vegyesvonatok 7 óra 36 perc, 1890-ben viszont a gyorsvonat 1 óra 38 perc alatt tette meg. Talán nem felesleges megemlítenünk, hogy a pályakorszerűsítés tartóssága a vártnál rövidebb ideig tartott, és 1905-ben újból át kellett építeni a pályát, amelyen azután lehetőség nyílott új típusú, nagy tengelynyomású mozdonyok beállítására a fiumei gyors vontatására. (Erdősi F.: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században. (Harmadik közlemény.) Levéltári Évkönyv 11., Kaposvár, 1982. p. 157-211.) 55 Ruzitska L.: i. m. =

6 Soproni Kereskedelmi és Iparkamara Jelentése az 1872-74. évről. p. 43. 57 Soproni Kereskedelmi és Iparkamara Jelentése az 1879. évről. p. 138. 58 Fest V.: A közlekedési művekről és vonalakról. (Értekezések a matematikai tudományok köréből.) - Eggenberger, Pest, 1873. 59 Erdősi F.: A Dél-Dunántúl úthálózata térszerkezetének átalakulása a vasúti és a gépkocsi-közlekedés hatására. - Közlekedéstudományi Szemle, 1981. 3. sz. p. 107-116. 60 Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarai Jelentések, 1895. 61 Az 1895-ben kiadott alispáni jelentés pozitívnak értékelte az 1890. május 15-én életbe léptetett 1890: I. törvényt, amely megszüntette a korábbi közmunka-lerovást, a teherviselést igazságosabban állapította meg. E törvény alapján az útadót megyénkben a „szükséghez képest" lehetséges maximális nagyságban, azaz 10%-ban állapították meg, az igás napszámot minimum 3, a kézi napszámot 1 1

/

2 forintban számolták el, és ugyanannyiban állapították meg azok adóját is, akik a törvény 25. §-a értelmében kötelesek adót fizetni. Az alispán ugyan elismerte, hogy a törvény végrehajtása sok nehézségbe ütközött, de eredményként könyvelte el, hogy a törvényhatósági közutakra vonatkozóan már nagyobb részt megtörtént az alábbi eredménnyel: Törvényhatósági utak építése Év 1890 1891 1892 1893 1894 1895 összesen : km 10,395 7,700 2,590 9,621 3,867 14,007 43,180 km építési költsége tétel összeg új útépítésre 385 248 frt 26 kr műtárgyakra 78 242 frt 16 kr fenntartási fedanyag. 491 897 frt 32 kr költség összesen: 955 587 frt 74 kr előirányozva : 1 059 492 frt 72 kr A fenti adatokból kiderül, hogy a megtakarítás mintegy 11,2%-ot ért el.