Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK, FORRÁSKÖZLÉSEK A BARANYAI GAZDASÁG- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KÖRÉBŐL - Erdősi Ferenc: Baranya közlekedési hálózatának fejlődése a 19. század második felében

szegről vagy Mohácsról induljon ki. Érvelésükben a Mecsek ásványkincsei kiaknázásának a szállítási lehetőségektől való függőségére, a vasútépítés szükségességére mutattak rá. Hogy nem is sikertelenül hozakodtak elő tervükkel, az kiderül abból, hogy amikor 1846 februárjában Kossuth az általa szorgalmazott vasút ügyében Vukovárott járt, visszajövet útba ejtette Pécset, ahol arra tett ígéretet a kereskedőknek, hogy a vukovár—fiumei vasutat a kérvényezett pécs-mohácsi vasúttal összekapcsolják.

11 A mohács—pécsi vasút társasági keretek közötti szervezésének első próbálkozásakor, még 1846. május 6-án (vagyis az első hazai gőzvasút, a pestváci építésének évében!) Mohács városa — felismerve az építkezés és a majd funkcionáló létesítmény városfejlesztő előnyeit — negyven db részvényt jegyzett.

12 Széchenyi István vezetésével ,,több jeles fők segítségével" (közöttük Clark Ádám) készült az azóta híressé vált tanulmánytervezet, amely 1848. január 25-én .Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésére" cím alatt jelent meg. E tervezet koncepcióját a külföldi szállítási költségszámítások példáit és a hazai adottságokat elemezve alakították ki. Minden más közlekedési móddal szemben a vasútépítést részesítették előnyben: „Előrebocsátva, hogy nálunk elsősorban vaspályákat kell építenünk, de azért a hajózható folyókra is kiváló gondot kell fordítani. Közutak helyett vaspályákat kell építeni . . . Mivel nagy személyszállításra nincs kilátás, a vonalak indokolatlan hosszabbítását mellőzni kell." A Pestről a szomszédos államok, az adriai kikötők és Erdély felé vezető négy fővonalon kívül ugyancsak további négy, a belföldi távolsági forgalmat bonyolítani hivatott mellékvonalat terveztek építeni, közülük az egyik a mohács-pécs-szigetvár-nagykanizsai lett volna, — a Pestről a Balaton mellett Fiúméba vezetendő vonalba csatlakozóan. Széchenyi a Mohácsnál kezdődő vasútvonal építésének szükségességét már akkor a szénszállítási feladattal indokolta.

13 Az 1848/49-es szabadságharc — háborús eseményeivel - majd az utána bekövetkező társadalmi-gazdasági depresszió átmenetileg elodázta az építkezés megindulását. Amikor a DGT — több kisebb magáncéget megelőzve - létrehozta a Mecsek első nagyteljesítményű aknáját (András-aknát), elégtelenné vált a szekerekkel történő szénszállítás, nemcsak drágasága, de az akna termelési teljesítményétől elmaradó kapacitása miatt is. A fogatolt járműves szállítás drágaságának érzékeltetésére itt elég csak arra hivatkoznunk, hogy a szén mázsánkénti fuvardíja Pécstől Mohácsig akkora volt, mint a széntermelés teljes költsége a szekérre rakás pillanatáig. A vasúton szállítás további előnyének ígérkezett, hogy az időjárási viszonyoktól függetlenül, folyamatosan lehetett továbbítani a kitermelt szenet, ezzel elkerülhették e meghatározó jelentőségű, értékes fűtőanyagnak a hosszabb ideig tartó, minőséget rontó felhalmozását a bányánál és a kikötőben egyaránt.

14 Az országúinál másfélszer hosszabb, először Villány felé haladó szénszállító célvasút építésének megkezdésére csak 1852-ben került sor (4. ábra). Ennek az évnek az elején a DGT sürgette a vonal megépítését, melynek hatására a központi kormány hamarosan vállalkozott arra, hogy a társaság számlájára megépíti a vonalat, de csak a bányáktól a Pécs közeli üszögig terjedő 6 km hosszú szakasz terveivel készült el. Erre a DGT folytatta az építkezést, mégpedig az akkor a hazai magánvasutak majd mindegyike által élvezett, szokásos kamatbiztosítás nélkül. (A kamatbiztosítási rendszerben az állam, hogy kedvet csináljon a magántőkének vasútépítésbe fektetéséhez, veszteséges vállalkozáskor kamatot adott a befektetett tőkére, így garanciát kaptak a pénzemberek tőkéjük megfelelő hozadékára.) — Baranya első vasútjának építése a kolerajárvány és a munkáshiány miatt nagy nehézségekkel járt.

15 A több ezer embert foglalkoztató építkezésen sok külföldi