Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944)

kozott hozzá Magyar Károly is, aki ezen fölül a szegénysorsú gyerekek tanulási segélyét évi 2000 pengőre kívánta emeltetni. Stizt János javaslatai között szerepelt még az is, hogy kezdeményezzék a bölcsészkar visszaállítását, s Pécs legyen újra zeneváros. Mivel a városi mozik jegyei utáni adót eddig a főváros használta föl, követelte, hogy ez a haszon a jövőben Pécsett kerüljön fölhasználásra. Egészségügyi téren fertőtlenítő intézet létesítését sürgette, s kevesellte az egészségház 0,5 millió pengős beruházását. Fischer Béla pedig a tisztviselők helyzetének javítására tett több javaslatot. Ezek közt a következők szerepeltek: 1. A törvényhatóság intézzen föliratot a kormányhoz a rendezésre, mely után a tervezetet küldjék meg minden törvényhatóságnak. 2. Állapítsák meg a munkabérek minimumát, a vállalatokat kötelezzék a természetbeni ellátásra. 3. Szüntessék meg a drágaságot — akár a törvény szigorával is! 4. A megvalósulásig a vállalatok lássák el közszükségleti cikkekkel, maximalizált áron, induljon akció a szegények téli ruhaellátására, a csekély díjazás mellett juttassanak a hadbavonultak hozzátartozóinak is. A tervek, javaslatok fölterjesztésére, megvalósítására azonban már nem kerülhetett sor, mert az ismert történelmi események megakadályozták. A fölszabadulás után pedig a város fejlődésének egy egészen új szakasza kezdődött el .. . Vizsgálatainkat összegezve megállapíthatjuk, hogy egy nagyon nehéz történelmi korban, a szorító társadalmi, gazdasági gondok közepette Pécs városa figyelemre méltó igyekezettel kísérelte megoldani a városra nehezedő nehézségeket. Sikereket ért el a városi és a közüzemi alkalmazottak anyagi megbecsülése terén, kiemelten kezelve azt. FORRÁSOK 1 Varga Jenő: A nagy válság (Válogatott írások 1924-1943.) Kossuth, Bp. 1978. 277. p. 2 A világ gazdaságtörténete a XIX. és XX. században. Kossuth, Budapest. 1974. 287. p. 3 Berend T. Iván: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században. Közg., Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976. 341. p. 4 Berend-Szuhay: A tőkés gazdaság története Magyarországon (1848-1944.) Kossuth, Közg. és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1973. 227. p. 5 Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Gondolat Kiadó, Bp., 1982. 243. p. G Mátyás Antal: A modern polgári közgazdaság története. 7 Varga Jenő: i. m. 324-325. p. 8 Városok Lapja. 1930. V. 1. 209. o. 1934. II. 15. 115. o. 9 Berend T. Iván: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században. Közg. és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1976. 366. p. 10 Jászi Oszkár: A Habsburg-monarchia felbomlása. Gondolat, Bp., 1982. 598. p. 11 Ormos Mária: Padovától Trianonig (1918-1920). 12 Bethlen István titkos iratai. Kossuth, Bp. 1972. 51. p. 13 Bölöny József: Magyarország kormányai (1848-1975). Akadémiai Kiadó, Bp., 1978. 66. p. 14 Pritz Pál: Magyarország külpolitikája Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején. 15 Magyarország története (1918-1945). Akadémiai Kiadó, Bp., 769-770. ltí Városok Lapja 1929. IV. 1. 122-123. o. 17 Corpus Juris 1929.