Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején

azt is tudjuk, hogy a rácok meggyilkolták a szabadságharc idején a harkányi reformáíus papot is.

97 Pécsen a rácok mintegy 300-400 embert gyilkoltak le. A pusztítást túlélt Glavinich kanonok beszámoló levele szerint

98 kirabolták a templomokat és az egyházi személyek házait is, pedig azokat még a „fegyelmezetlen kálvinista katonaság" is megkímélte. A jezsuiták főtéri templomában a kapukat és az ablakokat betörték, ami értéket találtak, elvitték. A Székesegyházat is kifosztották, a képeket letépték, a misekönyveket szétszaggatták; ép ajtó és ablak ott sem maradt utánuk. A kolostorokat is feldúlták és felégették. A pálosoknak a temploma is leégett.

99 A város nagy részét felgyújtották. A megölt világiak nevét a rácdúlás után sem jegyezték fel. A római katolikus papok közül megöltek négy jezsuitát, három ferencest és egy kanonokot. A császári tisztek parancsára, vagy kérő szavára a rácok ugyanúgy nem hallgattak, miként annak idején a kurucok sem engedelmeskedtek Helleprontéknak Pécsen. Az éjszaka folyamán Kollareck visszalovagolt a császári táborba Herbersteinhez, hogy a kolostorokba menekült emberek védelmére katonai erősítést kérjen; egyben jelentette a Pécsen történteket is. Másnap, március 28-án reggel a város életben maradt lakossága katonai védelem mellett kivonult Pellérdre. A kínzásokat túlélt papok is velük mentek. Odaérkezett Herberstein is a főerővel. 29-én reggel a hadoszlop a rablott holmival rakott szekereket és az elprédált lábasjószágot őrizet alatt hátrahagyva elindult Szigetvár felmentésére. A seregből itt szakadt ki Marco kapitány vezetésével az az alsóvidéki csapat, amely a Duna felé eső magyar és római katolikus délszláv falvakat dúlta végig.

100 A Herbersteinékkel Szigetvárra vonuló határőröket és szlavóniai parasztokat is csak a további rablás vágya hajtotta, miután az addig szerzett zsákmányukat biztonságban hagyták Pellérden. Marco előbb említett csapata március 28-ra virradó éjszakáig Herberstein táborában volt. Az ezredes az éjszaka folyamán elvezényelte őket a pécsi lakosság védelmére. A gazdag prédától ők sem akartak elesni, azért törtek a társaik által addig bántatlanul hagyott falvakra. Marco korábban dunaföldvári kapitány volt, így a vezetésével kisebb lett a visszavonuló kurucok közelében elindított vállalkozás veszélye. A Pécsről Szigetvárra vezető út akkor még a mai Királyegyházához tartozó Vásárosszentgá! község határán is áthúzódott. A szentgáli határban az Okor folyó körüli mocsáron híd vitt át Szentdénes irányába. A híd hosszát Eisenhut vármegyei mérnök 700 ölnek (1300 ml) írta.

101 Töltésével együtt a 18. század közepéig állhatott. Az írások „Szent Gálli híd"-nak említik.

102 A császári parancsnok 1704-ben stratégiai fontossága miatt ezt az átkelőhelyet német muskétásokkal biztosíttatta. A kimenekített pécsieket is ők védték. Herbersteinék március 29-én már a kuruc ostromgyűrű felodása után érkeztek Szigetvárra. A rácok az ottani környék falvait is kirabolták. A lakosság közül az előtalált féfiakat levágták, az asszonyokat és a gyermekeket rabszíjra fűzték. A szigetvári parancsnok, von Huyn tábornok oltalomlevelével nem törődtek.

103 Március 31-én Herberstein ötezer rácot elindított a kuruc kézen levő Kaposvár elfoglalására, ö maga a főerővel megkezdte az elvonulást a szentgáli hídon át, vissza Pécs felé. Kaposvárt és környékét a kurucok még jó időben kiürítették. Az odaérkezett rácok a várost vagy ötven faluval együtt porig égették.

104 Miután a délkelet-dunántúli megerősített helyek ismét a császári erők kezén voltak, Herberstein nem folytatta a hadjáratot. Elvonulóban már mérsékelni akarta a rácok túlkapásait, amiket addig a cél érdekében elnézett A szentgáli hídnál