Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején

zése után, március 24-én elindultak Siklós felé, de a város alá csak másnap hajnalban érkeztek. A kurucok fő ereje akkorra már elvonult onnan Pécs irányába, csak a vár védelmére hagyták vissza a már említett kisebb erőt, martaléknak. A rácok a siklósi alsóváros falán könnyen áthatoltak és kegyetlen mészárlásba kezdtek. Nem tekintettek se korra, se nemre, még a ferencesek templomába menekülteknek sem kegyelmeztek. A barátokat egy hónappal korábban a kurucok már mindenükből kifosztották;

88 a rácok még az életüket is elvették. Velük együtt koncolták fel a beremendi plébánost is. A belsővárban hagyott kurucok látták, mi várna rájuk is, ezért nem adták meg magukat. Míg a parancsnokok velük alkudoztak, a rácok a Siklós körüli falvakat gyilkolták és rabolták végig. Herberstein nem üldözte tovább az elvonuló kurucokat. 27-én a helyettese parancsnoksága alatt 1000 főt hagyott vissza a siklósi vár körüli ostromzár fenntartására, ő maga pedig a főerővel elindult Pellérd irányába, Szigetvár felmentésére. Időközben a pécsiek két gyorsfutárt küldtek a császári táborba. Ezek beszámoltak a kurucok elvonulásáról Pécsvárad felé. Ugyanezt megerősítette az a meg nem nevezett szolgabíró is,

89 akit tíz lovas kíséretében szintén Pécsről küldtek Herbersteinhez. Valószínűleg ő vitte el az ezredes írásos üzenetét a hódolni akaró városnak. Abban másnapra egy kisebb védőőrség előreküldését ígérte, hogy elejét vegye a lakosság esetleges zaklatásának a saját kóborló határőrei részéről.

99 Amikor a Baranyába nyomult határőrök és szlavóniai parasztok értesültek a kurucok elvonulásáról, már semmitől sem tartottak. Sokan már 26-án szétszéledtek Siklósról prédálni. 27-én, ahogy vonultak, a zászlók alatt már alig maradt ember és csak az égő falvak jelezték, merre járnak. A siklósi vár körüli ostromzár is pár óra alatt szertefoszlott. A rácokat onnan is elhajtotta a zsákmány utáni éhség. A várba zárkózott kurucok kihasználták ezt az alkalmat és csendben elhagyták Siklóst. Helleprontékat követve ők is eljutottak Simontornyára. Herberstein a megfogyatkozott hadoszlopával nem vonult tovább; megállt jóval az estére kijelölt táborhely, Pellérd előtt. Itt értesült a parancsnokság arról, hogy Pécsen váratlan események történtek. Herberstein a hír ellenőrzésére és az esetleges visszaélések megszüntetésére 150 határőr huszár kíséretében Pécsre küldte Pflug kapitányt, az alsóvidékiek parancsnokát, Saecula főkapitányt, a szlavóniai népfelkelők parancsnokát és három, magasrangú rác tisztet. Velük tartott Kollareck is. A város előtt már találkoztak néhány polgárral, akiket lóháton küldtek eléjük. Tőlük megtudták, hogy a rácok néhány órával korábban rátörtek Pécsre és ott is irgalmatlan prédálásba kezdtek. Később a behatolás körülményeit is tisztázták. A meghallgatott tekintélyes polgárok és a papok elmondása szerint a város sokat szenvedett lakossága szabadítóként várta a császáriakat. Herberstein ezredes előző napon küldött levele alapján jelképes megszállásra számítottak csak, kisebb rendfenntartó erővel. A város kulcsait ünnepélyesen átadó bizottságot is úgy állították össze, a szertartást is aszerint készítették elő. Amikor a környéken pusztító rácok első csoportjai március 27-én Pécs közelébe érkeztek, a várt katonai küldöttségnek hitték őket. Fogadásukra a postamester és a szolgabíró vezetésével bizottság indult. Azt a város tanácsa követte a papság képviselőivel és a polgárok küldöttségével. A rácok mindannyiukat lekaszabolták, majd a nyitott kapun át betódultak a városba. Ezután még kegyetlenebbül gyilkoltak, prédáltak és erőszakoskodtak, mint a kurucok. A rácok pécsi népirtására, prédálására, erőszaktételeire, gyújtogatására nem találtunk elfogadható magyarázatot sem a pusztítást túlélt papok és világi urak leveleiben, sem a később kihallgatott tanúk vallomásaiban. Ők a történtekért a rácok kegyetlen természetét és prédaéhségét okolják. Az abból a korból meg-