Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Koroknai Ákos: A dualizmus kori parlamenti választások a Délkelet-Dunántúlon (II. rész)

Megjegyzések: 1. Az 1890. évi népszámlálás a földműveléssel foglalkozó önállók kategóriájába sorolta nemcsak a gazdálkodó földbirtokosokat, hanem az önállóan gazdálkodó parasztgazdákat is. Az Országos Statisztikai Hivatal eredetileg külön szándékozott az ún. őstermelési ágakat (földművelés, állattenyésztés, szőlőművelés, kertészet) részletezni, megkülönböztetve a földbirtokosokat és az önálló parasztgazdákat. De mert erre vonatkozóan részletes összeírási utasításokat nem dolgoztak ki, így erre a csoportosításra nem került sor. 2. A házbirtokosok fogalma alá sorozták azokat a háztulajdonosokat, akik kizárólag házuk jövedelméből éltek. A magánzók fogalma alatt a saját vagyonukból élő személyeket értették, akik semmiféle más foglalkozást nem folytattak (ide tartoztak pl. az iparral, kereskedelemmel felhagyott iparosok, kereskedők is). A nyugdíjasok voltak a tulajdonképpeni életjáradékosok. Végeredményben a statisztika a házbirtokosok, magánzók és nyugdíjasok kategóriájában a járadékosokat összegezte. 3. Az önálló iparos és kereskedő fogalma statisztikailag azt a csoportot jelölte, amelyik vagy maga űzte foglalkozását, vagy üzletében mást is alkalmazott, azaz önálló vállalkozók vagy társvállalkozók voltak (pl. részes molnárok). 4. Az önálló foglalkozású értelmiség statisztikai kategóriája a népszámlálás alapelvei szerint azokat tartalmazza, „akiknél az értelmiség kereseti, létfenntartási alapot képez, akár az állam és társadalom szolgálatában, vagy mint ún. szabad foglalkozást űzők működnek az illetők, akár pedig a gazdasági foglalkozásoknál, tehát az őstermelésnél, bányászat-ipar és forgalomnál végzik az ezen foglalkozásoknál előforduló munkát". 5. Az „egyéb" foglalkozásúak csoportjába sorolták a mutatványosokat, csavargókat, mulatótulajdonosokat stb. 6. A táblázat foglalkozási csoportonként ükrözi az önálló egzisztenciákat, és azt, hogy közülük hányan jutottak választói jogosultsághoz. A választójogosult önálló egzisztenciák foglalkozási csoportjai azonban nem feltétlenül esnek egybe a választójogosultak választói jogcím szerinti kategóriáival (pl. értelmiségieknél), mégha a kategóriák elnevezésében hasonlóságok is adódnak más táblázatoknál. — A fentebbi megjegyzésekre Id.: A magyar korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei II. rész. A népesség foglalkozása c. kötetet, Bp. 1893. 16-21. és 59. p.