Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején

kérve, hogy ,,a pécsi dolgot" olyan fórum elé vigyék, ahol eskü alatt vallanak a vádlói is, nemcsak ő. Addig levélben hiába védekezne, a hitele nem állna helyre.

09 A márciusi gyors visszavonulás idején Károlyi, a szertefoszló hadsereg főparancsnoka nem foglalkozott többet Sándor László fegyelmi ügyével. Nem tudjuk, hogy később megindították-e ellene a vizsgálatot a felettesei. Március közepén, valószínűleg Bercsényi korábbi javaslatata alapján Sándor László még mindig csak utánpótlási és hátországi ügyekkel foglalkozott. A mai Iregszemcsén keltezett levelében a Veszprém és Pécs közötti néhány postaállomás megszervezéséről számolt be. Ennek ürügyén a szökött katonák összefogdosására is tett felesleges javaslatokat.

60 V/. A kurucok bevonulása Szlavóniába Pécs kirablása után Hellepront és Zana jó kéthetes idővesztességgel indult el a Dráva irányába. Négyszáz pápai és veszprémi huszár, valamint bizonytalan számú népfelkelő tartott velük.

61 Pécsen és Siklóson csak megszálló erő maradt, Szigetvárt továbbra is ostromzár alatt tartották a kurucok. A kéthetes késést csak a Sándor Lászlóhoz csatlakozott katonák és népfölkelő parasztok fegyelmezetlenségével magyarázhatjuk meg. Károlyi tudomása szerint a kurucok két hétig járták a pécsi házakat, prédát keresve.

62 Hellepront leírása szerint tömérdek zsákmányt megsemmisítettek, még a puskaport is a sárba taposták; a fegyelmezni akaró tisztekre rátámadtak, majd, hogy meg nem ölték őket is. Hellepront még a Dráva mellől is rendfenntartó alakulat küldését kérte a főparancsnoktól.

63 Ezzel azt is elismerte, hogy nem sok megbízható katonája lehetett. Sándor László távozásakor a parancsnokságot, Károlyi szerint

64 Zana vette át. Csak nehezen tudta Pécsről elindítani a katonáit. A továbbvonulok közül is sokan csak az újabb prédálás reményében mentek Szlavóniába. Február 17-e utáni napokban Zana parancsot kapott Károlyitól, hogy a Dráva mellől vonuljon a Muraközből kiszoruló csapatok megsegítésére, de ezt nem hajtotta végre.

65,66 A parancsnoksága alatt álló erő elvonulása a Szigetvár körüli zár megszüntetését is jelentette volna. Nem találtunk rá adatot, hogy Zana egységének a kivonása után Károlyi milyen erőkkel tudta volna megakadályozni, vagy késleltetni a rác határőrök felvonulását Eszék felől Simontornya és a dunai átkelőhelyek irányába. Von Huyn tábornok a Savoyai Jenő által kidolgozott taktika alapján cselekedett, amikor a parancsnoksága alá tartozó Duna —Dráva Körzet fő erődjét, Szigetvárt védte a legnagyobb erővel. Savoyai Jenő a szabadságharc alatt ismételten bevált taktikáját, mint röviden már említettük, Pozsonyban dolgozta ki 1703. decemberében és 1704. januárjában.

6

' Ez alapján a császáriak a jól védhető helyeket megerősítették és alaposan felszerelték. Az erődök a gyorsan mozgó kuruc főerő csapását lefékezték és az erejét megosztották, mert a nehéz tüzérséggel, valamint az ostromhoz szükséges felszereléssel nem rendelkező harccsoportjaik csak ostromzár alá tudták őket helyezni. Az időt nyert császáriak ezalatt csapatokat vonhattak össze, majd a rosszabbul felszerelt és lazán fegyelmezett kurucokat kiszorították a megszállt területről. Von Huyn tábornok tehát a rendelkezésre álló katonaságot és hadianyagot 1704 elején nem aprózta szét. Körzetében az alig védhető kisebb várakat és városokat