Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867-1914)

A rendes közgyűlés teendői: a) a tisztviselők, választmányi tagok és a jegyzőkönyv hitelesítését teljesítő két tag megválasztása. Ha egy választmányi tag évközben a választmányból kilép, annak helyét a legutolsó tisztújító gyűlésen legtöbb szavazatot nyert tag foglalja el a választmány felhívása folytán, ha hárommal több tag lép ki a választmányból, akkor a választmány kiegészítése végett rendkívüli közgyűlés hívandó össze, b) az elnöknek az egylet állapota és előmozdítása érdekében teendő tüzetes jelentése folytáni határozat, c) a választmányi jegyzőkönyvek átnézése, d) az egyesületi számadások átvizsgálása a január havi gyűlésen, e) az alapszabályok bővítése vagy módosítása a hatósági megerősítés fenntartása mellett. f) az egylet feloszlásának elhatározása, g) az alapszabályok ellen vétő tisztviselő vagy választmányi tag elmozdítása, h) az egylet érdekében teendő indítványok tárgyalása, végre, i) a közgyűlést az elnök hívja össze és vezeti, úgy a napirendet is ő állapítja meg és közli a tagokkal a választmány közbejöttével. Minden közgyűlés megtartása napjáról a helybeli és vidéki tagok egy héttel előbb értesítendők. Azon esetben, ha az egylet alapszabályaiban meghatározott czélt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja, a kir. kormány által amennyiben további működésének folytatása által az állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul felfüggesztetik s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására különbeni felosztás terhe alatt köteleztetik. XIII, paragrafus A választmány A választmány összesen 6 tagból áll, kik a január hóban tartandó rendes közgyűlésen szavazattöbbséggel egy évre választatnak meg. A választmány 1/4 évenkint legalább egyszer az elnök elnöklete alatt üléseket tart, hogy ezen ülés határozatképes legyen, az elnökön kívül 3 tag jelenléte szükséges, szavazati joggal bírjanak választm. tagokon kívül az egylet tiszti kara is és az egylet ügyeiben, melyek a közgyűlésnek fenn nem tartvák határozatokat hoz, üléseiről rendes jegyzőkönyvet vezet s a számadást szükség esetén átnézi, a pénztár állapotát megvizsgálja, felvigyáz arra, hogy a közgyűlési határozatok foganatosítsanak végre: a) szerződést köt a házigazdával a helyiség kibérlését illetőleg, b) elintézi a házigazda és egyes tagok közt netán támadt súrlódásokat, c) a helyiségbeni felügyelet érdekében és eljárásának szabályozása végett ügyrendtartási szabályokat állapít meg, végre, d) a választmánynak kötelessége a jövő évi költségvetést elkészíteni és jóváhagyás végett a tisztújító közgyűlésnek bemutatni. Ha a választmány a közgyűlésileg helybenhagyott költségvetés keretén és tételein túlterjeszkedik, ezért felelősséggel tartozik az egyletnek s éppen azért a választmány kötelessége azon esetben, ha rendkívüli kiadások merülnek föl, akár szükség, akár szépészeti tekintetben, a közgyűlést összehívatni és annak jóváhagyását kikérni, halasztást nem szenvedő esetben azonban a közgyűlés jóváhagyásáig felelősség mellett intézkedhetik. Ha az egyesületi helyiség az alapszabályokban kitett czélon kívüli egyébre is kéretik használtatni, az elnök köteles a választmány véleményét és beleegyezését kikérni. ej a választmány gondoskodik, hogy az egyesület künnlevő bárminemű követelései befolyjanak, s ezért jogosítva van a hátralékos adósokat az elnöknek adandó meghatalmazás útján kényszer által is fizetésre köteleztetni. f) A választmányi jegyzőkönyvet az ülés bezártakor az elnök és a titkár kötelesek hitelesíteni. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazta dönt.