Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején

/V. Pécs lakosságának az anyagi helyzete Az 1704. esztendőről, mint említettük nincsenek közvetlen adataink. A városi tanács már említett 1701. évi számadáskönyvének a különböző fejezetei azonban megbízhatóan tájékoztatnak az akkori lakosság anyagi helyzetéről is. Hadiadót (porciót) 1701-ben 725-en fizettek, közülük 391-en laktak a belvárosban és 334-en a külvárosokban. A tanács abban az évben 4970 forint 47 dénárt szedetett be hadiadó címén. Az egyes adófizetők részét az ingatlan vagyonuk és a becsült évi jövedelmük alapján állapították meg.

29 A fizetett hadiadó összege és a terhet viselő lakosság száma közti százalékos összefüggést az 1. számú ábrán mutatjuk be. Az adófizetők 40%-a szegény volt. ök fizették a városra kivetett hadiadó 20%-át. Zsellérnek az adófizetők 12%-át említik,

30 a hadiadó 6,6%-a jutott rájuk. A legtöbbet, 52 forint 5 dénárt Pavics Ignác vármegyei tisztségviselő fizette, utána Delisimonovics kapitánynak, a belső vár török utáni parancsnokának az özvegye következett 33 forint 96 dénárral. Mindketten a török kiűzése után szerezték a vagyonukat. Másik jelentős bevétel a boradó volt. A szőlőknek abban a korban is több haszna volt. Évszázadokon át Pécsen is ólak, istállók álltak az udvarokban, mellettük trágyahalmok és pöcegödrök szennyezték a talajt. Az ásott kutak vizét ihatatlannak említik, a csorgó közkutak vezetéke is gyakran megrepedt, elszennyeződött. Aki csak tehette, bort ivott. A rossz közbiztonság és a forgalmazás jobb ellenőrzése miatt a múlt század második feléig a bort bent tárolták a városban. A helybeli és a vidéki kereskedők, a kocsmárosok, valamint a szőlőtulajdonosok a Pécsen vásárolt, vagy az itt kimért bor után 1717-ig a városnak fizették az adót.

31 A város számadáskönyvébe a pénztáros minden tételnél feltüntette a befizetés napját, az eladó nevét, a bor mennyiségét és az adó összegét. Számításunk szerint az utóbbi az érték 2%-a volt. Ebbe a fejezetbe írták be az eladott gyümölcslé, a serbet után fizetett adót.

32 1701-ben Pécsen 5986 akó

33 bor és 211 akó serbet után fizettek adót a város pénztárába, 1162 forint 53 dénár összegben. A bor és a serbet ára között nem volt jelentős különbség. Évi átlagban akónként 9 forint 80 dénárért adták el mindkettőt. A fenti adatok alapján számítva, a pécsi szőlőtulajdonosok az eladott borukért 1701-ben 58 751 forintot kaptak összesen. A szőlőtulajdonosok között akkor is voltak vagyonosak és szegények. A gazdagabbak a pénzüket fektették be jövedelmezően. Váratlan csapás esetén a bor, vagy a szőlőskert anyagi tartalék volt. A szegények közül sokan a kertjük hasznából és a másokéban adódó alkalmi munkából éltek.

34 1701-ben a város tanácsának a bevétele az alábbi tételekből állt: Porció 4970 forint 47 dénár Boradó 1162 forint 53 dénár Marhaadó

35 337 forint 65 dénár Falazó téglák ára

36 682 forint 45 dénár Vályog téglák ára 25 forint 93 dénár Boltozat téglák ára 267 forint 44 dénár Padló téglák ára

37 30 forint 00 dénár Földbér 8 forint 00 dénár Vásárpénz

38 49 forint 88 dénár Az új városháza földszintjén kiadott boltok bére 72 forint 12 dénár Büntetésekért fizettek 7 forint 00 dénár Polgárjogért fizettek 57 forint 00 dénár Eladott bikák ára 15 forint 51 dénár Áthozat 1700-ból 721 forint 54y

2 dénár összesen: 8407 forint 5272 dénár