Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Ódor Imre: Baranya nemesi társadalma a francia háborúk korában

(1750-1752) és Hojtsy Mihály (1752-1760) és 1762-1786) uradalmi tisztségekből kerültek a megye élére. Klimó György halálának pontos időpontja: 1777. május 5. 68 Hatos Gusztáv: Baranya vármegye főispánjai. Századok, 1870. (IV. évf.) 371-387. p.; kiegészítése Pesíy Frigyes: Baranyai főispánok. Uo. 483-485. p. és uő: Újabb adalékok a „Baranyai főispánok"-hoz. Uo. 566-567. p. 69 Ld. V. sz. függ. 70 Németh Béla: i. m. 614. p. 71 Ld. V. sz. függ. 72 A megye területén nyolc postaállomás található, a következő helységekben: Szentlőrinc, Pécs, Szalánta, Siklós, Mohács, Dunaszekcső, Baranyavár és Laskafalu. 73 Kállay István tipológiáját (A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848. Bp. 1980. 103—104. p.) vesszük alapul; a középbirtokok tisztviselőinél annyiban kibővítve, hogy az ispánokat is ide soroljuk. A birtokkormányzat vizsgálatát nem tartjuk feladatunknak. 74 Főként a mai Kossuth Lajos utca és a Széchenyi tér házai voltak különösen kelendők. Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Pécs, 1978.; 325. és köv. ill. 649. és köv. p. 75 Andretzky: i. m. 12. p. 7fi Bálovits Pálról van szó, aki 1790-től 1803-ig van e hivatalban. Ld. V. sz. függ. 77 Erről részletesen Kardhordó Kálmán: Adatok a „Boly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez. In: BH. 1972. 240. és köv. p. 78 1792-ben még 71. 1809-ben már csak 56 nemest találunk az uradalmi tisztek és alkalmazottak között (Id. VI. sz. függ.). 79 Ld. III. sz. függ. 80 Hersching Dániel a megye aiánlására 1797. febr. 1-től - a Czartorisky vasas ezredből - kerül a „Magyar Nemes Testőrző Seregbe". Splényi Mihály generális értesítése. (Kelt: Bécs, 1796. nov. 29.) Bm. L. kgy. i. 92/1797. - Hersching csak rövid ideig szolgálhatott új egyséaénél, ugyanis márciusban Mantuánál elesett. A haláláról szóló értesítés Bm. L. kgv. i. 360'1797. st Ld. I. ill. III. sz. függ. 82 Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon. 1780-1815. Bp. 1958. 260. és köv. p. 83 Ruzsás: i. m. 101. p. 84 A konjunktúra megyei hatása további kutatások feladatát képezi. Hogy a megyét sem hagyta érintetlenül e gazdasági fellendülés, ezt jelzi a birtokosok adósságainak jelentős mértékű zsugorodása, a kitáblázások növekedése az 1802—1811 közötti időszakban. Ld. Ungar László: A magyar nemesi birtok eladósodása 1848 előtt. Századok, 1935. 57. p.; a jómód külsőségekben is kifejezésre jutott, melyről az ekkortájt épülő kastélyok és kúriák tanúskodnak (Pellérd, Gödre, Somberek). Ld. Baranya megye részletes műemlékjegyzéke. Pécs, 1977. 83 Példán is illusztrálja Benda Gyula: Egy Zala megyei köznemesi gazdaság és család a XVIII. század közepén. (Kézirat, 1983.) 59. és köv. p. 86 Vörös Károly: A nemesség vagyoni differenciálódása. In: Magyarország története. Bp. 1980. 5/1. 487-490. p. 8/ A magyar nemesség az 1715: 8. tc.-kel elismerte az állandó hadsereg szükségességét és annak fenntartásához is hozzájárult; a rendkívüli hadisegély (tulajdonképpen adó) elnevezéséhez és annak országgyűlési határozathoz kötéséhez azonban ragaszkodtak. Ld. Szabó Dezső: Az állandó hadsereg becikkelyezésének története. Hadtörténeti Közlemények. 1913. és Újhelyi Péter: Az állandó hadsereg története I. Lipót korától Mária Terézia haláláig (1657-1780). Bp. 1914. — A francia háborúk során rendszeressé váló hadisegély megajánlások ezen alapultak. 88 E források csaknem minden megyei levéltárban fellelhetők. 89 Magyarország története. Bp. 1980. 5/1. 163. p. 90 Németh: i. m. 626. p. 91 Horváth M'hály: Magyar ország történelme. Bp. 1873. 200-203. p. 92 Az 1796/97. évi szubszidium kivetése. Bm. L. IV. 3. c. Nemesi lajstromok. 2. ö. 160. (Ld. VII. sz. függ.) 93 Repartitio Personalis Insurrectionalis . . . Concursus pecuniariae. Bm. L. IV. 3. c. Nemesi lajstromok. 2. ö. 161. 94 Tabella Solarium. Bm. L. kgy. i. 1195/1799. mell. (Id. VIII. sz. függ.) 95 Perceptiones ad cassam Insurrectionalem concurrentialem I: Comitatus Baranyiensi secundum novem Taxationem de anno 1800. Bm. L. IV. 3. c. Nemesi lajstromok. 2. ö. 163, 96 Ad cassam Nobilis Turma Insurrectionalis Concurrentalem . . . 1806. Bm. L. IV. 3. c. Nemesi lajstromok. 2. ö. 166.