Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Ódor Imre: Baranya nemesi társadalma a francia háborúk korában

család sarja Ignác, aki Egerágon volt iskolamester. A tanítók helyzete is távol állt az egységestől. Természetesen működési körülményeiben és javadalmazásában jókora eltérések mutatkoztak az uradalom, ill. az egyházak által foglalkoztatottak között. Hasonló tendencia figyelhető meg az orvosoknál is. A megye nemesei a hadsereg tisztikarában is fellelhetők. Meglehetősen kis számukban a konjunktúra hatását véljük felfedezni, számukra inkább passzió, mintsem az egzisztencia biztosítéka a katonáskodás. Szinte kivétel nélkül valamely lovasegység kötelékébe tartoznak, többségük az Ott és a Ferdinánk huszárezredbe. A testőrségbe ez idő tájt csupán egyetlen baranyai nemes ifjú került be.

80 Számában csekély, körülményeiben azonban rendkívül heterogén csoport az iparűző nemeseké. E sokrétűség már a mesterségek tekintetében is jól látható, megfigyelhető továbbá, hogy melyek a nemesek által előszeretettel választott foglalkozások. A közel tucatnyi foglalkozást űző (szűcs, szabó, csizmadia, asztalos, kerékgyártó, gombcsináló, molnár, kocsmáros) 18 nemes kivétel nélkül a központi szerepet betöltő településeken (Pécs 5, Mohács 7, Siklós 5, Szentlőrinc 1) működött. Egyes családoknál, mint a mohácsi Funták vagy a pécsi Komáromy esetében családi hagyománnyá vált a csizmadia, illetve a szűcs mesterség. Kivételesnek tekinthető a csizmadia, Turtényi Imre példája, aki fiát — éleslátásáról és vagyoni helyzetéről tanúbizonyságot téve - jogásznak taníttatja. A nemes bérlők száma (4) az árendások tömegében elenyésző. (Az 1792-ben feljegyzett 294 bérlővel szemben, 1809-ben mindössze 2-2 nemes bérelt malmot és fogadót.

81

) Több figyelmet érdemel a nemesség legkedvezőtlenebb helyzetű, jobbágysorba kényszerült rétege, melynek zömét a középkor nagyszámú birtokosainak utódai adják. Hosszú küzdelemben személyes kiváltságukat ugyan sikerült elismertetniük az uradalmaktól kapott földek után viszont szolgáltatásokkal tartoztak. A hegyháti járás településein (Karácodfa, Felsőmindszent, Bakóca, Kishajmás stb.) szétszóródott Gyenis és Pétre családok leszármazottait kell említenünk (15 család, 29 fő), valamint a Dinnyeberkiben honos Vita és Bozó családokat (21 család). A megye több más helységében (Ellend, Bozsok, Szekcső, Kővágószöllős stb.) lakó nemes családok száma - időszakunkban — nem haladta meg a tízet. E családok nemességüket váltakozó sikerrel és számban tudták érvényesíteni. V. Vagyoni, jövedelmi rétegződés A francia forradalom és az azt követő sorozatos háborúk lendítőleg hatottak a magyar mezőgazdaságra. A mezőgazdasági termékek és a nyersanyagok iránti kereslet meredeken emelkedett. Ezt a tendenciát járulékosan - egészen az infláció kritikus pontjáig — a vásárlási kedv, valamint a spekulációs vállalkozásokra ilyen időkben mindig jelentkező nagyobb hajlam is erősítették.

82 Baranyát a konjunktúrával kiszélesedő piac kevésbé érintette. Az uradalmak többsége továbbra is ,.hosszúfuvar" segítségével juttatta áruit a nyugati határszélre, ugyanakkora helyi piac felvevőképessége a katonai egységek itt állomásozásával jelentősen bővült. A Duna menti kereskedelembe érdemben csupán a 19. század húszas éveiben kapcsolódott be a megye.

83 A megye hagyományos kínálata borból, gyapjúból, gubacsból és hamuzsírból állt, melyek közül főként az elsőben bővelkedett. A gabonával szemben a juhte-