Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1985-1986. (Pécs, 1986)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉRŐL - Ódor Imre: Baranya nemesi társadalma a francia háborúk korában

A híres pécsi püspök, Klimó György halálának éve (1777) jelentős dátum a megye életében. Az új főispán, Festetich Pál gróf beiktatását követően került sor a hat járásos közigazgatás megszervezésére, egyidejűleg a birtokviszonyokban is jelentős változás következett be: a pécsváradi uradalom ezentúl a Tanulmányi Alap, a Szeminárium, a pálosok és a vajszlói uradalom pedig a Vallásalap javait gyarapítja.

26 Ez utóbbi változást tükrözik a provinciális tábla számára tett bevallások (1787), melyekből az is kiderül, hogy az egyházi és világi nagybirtokon kívül eső 39 községen 17 birtokos osztozott.

27 A nemesség létszámának meghatározásában is kimagasló jelentőségűek II. József népszámlálásai.

28 Bár a két felvétel eltérése kissé megrendítheti a felmérésbe vetett bizalmunkat, az összeírás helyi töredéke azonban megerősíteni látszik a létszámok - viszonylagos - pontosságát. Eszerint a megye nemes férfiáinak száma mintegy 760 főben valószínűsíthető.'

29 A népszámlálás e kis létszámú nemesség területi megoszlására is következtetni enged, és noha a rétegződésről és a birtokviszonyokról nem nyújt képet, mégis viszonyítási alapul szolgálhat a következőkben vizsgálandó nemesi összeírások esetében. ///. A francia háborúk és Baranya nemessége I. Ferenc trónralépésével új korszak vette kezdetét, melynek 1795—1812-ig tartó szakaszát így jellemzi történetírásunk: ,,az Udvar és az uralkodó osztály szövetsége a forradalom ellen".

30 Tágabb keretben ez a — csaknem negyedszázados, változó intenzitással folyó - francia háborúk kora (1792-1815). E háborúk példátlan erőfeszítéseket követeltek a hatalma alapjaiban veszélyeztetett bécsi udvartól. A Habsburgok és a magyar nemesség szövetsége szükségszerűen teremtődött meg; a francia eszmék a kiváltságok eltörlésével, a társadalom polgári átalakulásának hirdetésével a trónt és a kiváltságokat egyaránt fenyegették. Az új - 1792. május 20-ra meghirdetett — országgyűlés már a háborús készülődés jegyében ülésezett; legfontosabb tárgya a katonai költségekre megszavazott négymillió forint volt, melyből a megyére 89 916 Ft és 12 krajcár esett.

31 Megyegyűlési határozat született a közadakozás útjáni beszedésről, és ennek érdekében minden nemest és szabad embert adakozásra szólítottak fel. A gyűjtés hamar kudarcot vallott; egy hónap elteltével mindössze 4038 Ft folyt be, és ezért sor került a jövedelembevalláson alapuló kivetésre, amely aztán meghozta a kívánt eredményt.

32 Az erről készült összeírás a megye társadalmának széles tablóját — benne a honoráciorok teljes névsorát - adja.

33 A többször ismétlődő hadisegélyek (pénz és termény) begyűjtése nem csekély energiájába került a megyének, de nem kis megterhelést jelentett a nemességnek sem. A rendkívül nagy anyagi és véráldozattal járó háborúból Magyarország alaposan kivette részét; a többszöri újoncozás következtében a magyar csapatok létszáma megközelítette a 200 ezer főt, melyből Baaranya mintegy 4800-at adott.

34 A háborús részvétel másik formája a nemesi fölkelés (inszurrekció) volt.

30 Ez az adómentesség jogcíméül szolgáló kötelezettség az állandó hadseregek korában elavult, katonai szempontból egyre értéktelenebbé vált. Korszerűtlensége akkor bosszulta meg magát, amikor e háborúk alatt négyszer is fegyverbe szólították. Az első alkalommal (1797) 13 ezer lovas - ebből 425 baranyai - és 1500 gyalogos vonult hadba,