Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész

5 RGBl. Ergänzungsband 150/1849. március 4-i patens. Közzétették a Codex-ben (4158. I.) és magyarul a Manifestumok-ban is (47-65. I.). ü Hellbling, Ernst C: österreichische Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte. Wien, 1956. 334. I. 7 Kozma Andor: A kárthágói harangok c. verséből. 8 A jogeljátszási elmélet csírája megnyilvánul már a szabadságharc előtt is. Pl. Az 1848. augusztus 31-én István nádorhoz küldött (az osztrák kormány által kidolgozott) Emlékirat már olyan intézkedéseket sürget, melyek a monarchia egységét biztosítják, így többek között azt, hogy „egy közös legfelsőbb státuskormány ismét visszaállíttassék". — Manifestumok. Függelék 18. I. 9 A márciusi alkotmány 99., 100. és 102. §-ai. 10 A márciusi alkotmány 84. §-a. 11 RGBl. Ergänzungsband 1848-1849. 295. sz. 12 A vonatkozó belügyminiszteri rendeleteket lásd: RGBl. Ergänzungsband 1848-1849. 352., 353., 354., 355., 356., 373., 374., 375. sz. - Egy osztrák négyzetmérföld egyenlő 10 00O katasztrális holddal, azaz egy olyan négyzettel, melynek oldalai 4000 öl hosszúak. (Egy öl = 189,648 centiméter.) 1874. évi 8. tc. — Talán ileqkirívóbb e vonatkozásban Szilézia esete. Ezt koronatartományként (és egyben egyetlen Kreiss-ként) szervezik meg 89,5 négyzetmérföldes területen. 15 magyar megyének nagyobb ennél a kiterjedése (a 45 közül). De Salzburg (amely koronatartományként ugyancsak egy kerületet képez) 124,5 négyzetmérföldes területét is több magyar megye területe közelíti meg. (Somogy csak 10 négyzetmérfölddel kevesebb.) 13 A magyarországi katonai kormányzat feladataira vonatkozó minisztertanácsi előterjesztést lásd: Iratok III. 463. sz. 14 Manifestumok 90-95. i. 15 Iratok III. 496. és 487. sz. 16 Iratok III. k. 514. sz. 17 Rohonczy ezt követően miniszteri biztosi minőségben a soproni katonai kerület bíróságainak megszervezésével foglalkozik. Bm. L. 1242/1849. (december 28.) polgári törvényszéki jegyzőkönyvi szám. — Rohonczy lemondására vonatkozóan lásd Rogge, Walter: Oesterrich von Világos bis zur Gegenwart. Leipzig und Wien, 1872. 215-21Ó. I. Lemondását Rogge szerint a következőkkel indokolta ... „nem szentelhetem szerény képességemet . .. egy olyan politika támogatására, amely . . . mind a trónra, mind az államra egyaránt veszélyes, amely nemzetem önérzetét (Gefühle meiner Nation) erősen sérti, az ország megbékélését gátolja, és egyben azok között a nemzetiségek között, melyeknek testvérként kellene együttélniük, gyűlöletet szít, és amely az összmonarchia alapjára sorvasztólag hat." ( . . .auf den Lebenskern der Gesammtmonarchie verzehrend wirkt. Rogge i. m. 216. I.) 18 Bm. L. 169/1849. szeptember 26. Mf. 19 RGBl. Ergänzungsband 1848-1848. 434. sz. és Codex 103-127. I. németül; Manifestumok 180-205. I. magyarul. - A Lombard-Velencei királyságra vonatkozó RGBl. Ergänzungsband 435. sz. 30 Iratok III. k. 550. sz. 21 Iratok III. k. 550. sz. (1849. október 17.) és Codex 108-109. lapján lévő jegyzet. 22 A márciusi alkotmány 1. és 72. §-a. 2:5 Manifestumok 243. I. és ennek függelékében a 40-41. I. 24 A Ccdsx 108—109. lapjain jegyzetben közlik az egész magyar koronatartomány közigazgatási szervezetét megyei szintig. Nem tartalmazza viszont ez a jegyzet azt, hogy a szabad királyi városokat melyik polgári kerületbe sorolták be. 25 OL. D 68. Iratok 151/1849. sz. - Bm. L. 364. és 372/1849. Mf. 2li Megjegyzem, hogy Augusz Antal mint a pesti kormányzati kerület főispánja itt is magyar nyelvű ügyintézésre tért át és csak Albrecht főherceg kifejezett parancsára 1853. január 1-től teszi ismét a németet az ügyvitel nyelvévé. - Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Bp., 1965. 293. I. 2í tírre való tekintettel osztják szét Bihar megyét Észak-Bihar és Dél-Bihar megyére. ÉszakBihart a debreceni, Dél-Bihart pedig a nagyváradi polgári kerületbe osztották be. Codex 109. I. 28 Bm. L. 448/1849. Mf. 29 A lakosságra és a területre vonatkozó — kataszteri holdra kerekített — aadatokat a MOKI. 1856. évf. II. Rész 350-351. (Sellye), valamint a 360-361 (Hida és Zsibrik) lapjairól vettem. Az adóra vonatkozó adatokat pedig a Steuer Amts Rechnung des Löblichen Baranyaer Comitats von Jahre 1849/50 (Tek. Baranya Megye adóhivatali számadása az 1849/50. évre) című főkönyvből, amely a Bm. L. számvevőségi iratai között van. 30 Tm. L. 2526/1850. Mf.