Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.

ekkor kezdődött el, melynek kezdeményezésében a Magyarországi Német Dolgozóik Demokratikus Szövetsége jelentős szerepet Vitt.

2;> A minisztérium már 1956. május 16-án megkereste a megyét az előző tanévben kioldott utasítás végrehajtására. A válaszú! adott jelentés szerint Szulok községben 173 tanuló részére 2 alsó tagozati és 2 felső tagozati tanulócsoportban tudják a nyelvoktatást megszervezni, melyhez 1 fő nevelő biztosítása szükséges. A minisztérium a nyelvoktató iskola kialakítását engedélyezte. Még a tanév megkezdése előtt kérte a szövetség a minisztériumot a Somogy megyei nemzetiségi problémák kivizsgálására. A minisztérlium felíh ivás árai, mely a szülők kérésének a teljesítésére vonatkozott, a megye jelentette, hogy Ecseny községben 31 tanuló részére beindítják a német nemzetiségi nyelvoktatást. A minisztérium az engedélyt 1956. szeptember 10-én megadta. A tanév megkezdése után október hónapban újabb felmérések történtek. A szülői értekezleteken Miklóson 51 tanuló, Bonnya községben 27 tanuló, Z/'cs községben 87 tanuló, az összes tanuló 84 százaléka, Nágocson 57 tanuló részére kérték a német nyelvoktatás bevezetését. A minisztériumi engedély, minden bizonynyel az ellenforradalmi események miatt nem érkezett meg.

26 Tolno megyében a végzett szervezési munkáról nincs forrásunk. Megállapítható azonban, hogy ebben a tanévben néimet nemzetiségi nyelvoktatás folyt a következő iskolákban: Szakadat községben 28 tanuló részére, Németkéren, Ma/oson, Diósberényben a felső tagozatosok, Bikácson 9 tanuló részére és Kismányokonr

7 Az ellenforradalom eseményei a nemzetiségi oktatás ímenetét alig érintették. Az esetleges változásokat nem politikai események okozták. Baranyában számottevő változás nem történt. Megszűnt a német anyanyelvű oktatás Kiskassán a tanulólétszám csökkenése miatt. Elköltözések után a tanulók száma 11 főre csökkent. Átmenetileg szünetelt az oktatás Újpetrén a nevelő 'huzamos ideig tartó betegsége miatt. Mohács-Sző/őhegyen az iskola átépítése miatt 3 turnusban folyik a tanítás, a nemzetiségi órák 'megtartásálra nem maradt lidő. Pécsett (Nagyárpádon) nevelőhiány okozta a szüneteltetést. A délszláv anyanyelvek oktatása minden nyelvoktató és anyanyelvű iskolában zavartalan volt. Néhány iskolában a fent említetteken kívül jelentéktelen mértékben csökkent a tanulók számai, de ezek a nemzetiségi akta'ás létét nem veszélyeztették.

28 Somogyban változásra utaló adatokat nem találtunk. Korábban már megállapítottuk, hogy az 1956 októberében szervezett oktatás nem indult be. A későbbi adatokból következik, hogy a működő iskoláik számában nem történt változás. Tolnában a megyei művelődésügyi osztály jelentése szerint sehol sem szűnt meg, és nem is szünetelt az oktatás egyik működő iskolában sem. A gyönk/ iskola az 1956-57-es tanévre engedélyt'kapott ugyan a német nemzetiségi nyelv oktatására, de előbb nevelőhiány, majd aiz októberi események miatt az oktatást nem indították be.

29 Az ellenforradalom bukásától az 1972. évi alkotmánymódosításig A Művelődésügyi Minisztérium már 1957. január 29-én írásbeli tájékoztatást kért a nemzetiségi oktatás helyzetéről, a megoldásra váró problémákról, a továbbfej I észté s I ehetőség eirő I. Baranyában ekkor fejlesztési elképzelések még nem születtek, de az 1957/58-as tanév elején, 1957. szeptember 11-én elrendelték Erdősmárok iskolájában a német nemzetiségi nyelvoktatást függetlenül attól, hogy a tanulok száimát ki ilehet-e egészíteni a jogszabályban meghatározott 15 főre vagy sem.

30