Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK PÉCS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉRŐL A 19-20. SZÁZADBAN - Márfi Attila: Adatok Nikolszky Géza munkásságához

rázoló freskójáról készült.

8

'

5 A pécsi lapokban is megjelent a falképről készült tanulmány egy rövidített változata.

85 A Zsolnay-gyár művészeti jelentőségével foglalkozó tanulmányai a legértékesebbek. Időrendi sorrendben az alábbi idetartozó tanulmányokat készítette el: A gyári múzeum történetéből 1949.

8fi május 30. Óbányai fazekasok 1949. A Zsolnay porcelángyár művészi készítményei 1953. február 20. Pécs a múzeumok városa 1953. november 30.

87 A százéves pécsi kerámia 1953. november 30. Festési eljárások a kerámiában 1954. április 17. A fazekasságtól a porcelánig 1954. április. A Zsolnaykerámiák fénykora 1954. április 23. Palissy volt e Zsolnay Vilmos? 1954. december 21 öttoromy vagy öttemplom? 1955. március 23. A pécsi kerámia száz éve 1955. január 7. A Zsolnay-gyár új korszaka 1956. március 8.

S!) A Zsolnay-gyár művészei 1956. április 7. A pécsi kerámia történetéből 1958. február 11. A Zsolnay-gyár művészi készítményei társadalomtörténeti vonatkozásban. 1958. július 24. Ezek a munkák vezettek el végülis az 1959-ben kiadott ,,A Zsolnay gyár művészete" című könyvéhez. Megemlíthető még az 1942-ben írt ,,Az érzés törvénye a grafikában" című munkája, valamint az úgynevezett „Finn-jegyzetek", mely négy kultúrtörténeti tanulmányt tartalmaz.

90 Munkásságának utolsó felvonásaként a gyár kezelésében álló Zsolnay Múzeum rendezését, vezetését bízták rá 1948 augusztusában.

91 Ekkor végezte el „A Zsolnay-kerámiák átnézete" c. összefoglaló munkáját.

92 A gyár kerámiagyűjteményét az akkori (1950) Iparügyi Minisztérium által kijelölt bizottság úgy ítélte meg, hogy az ne maradjon a gyár kezelésében. Az átadásra 1951 november és december között került sor. A gyűjtemény leltározására 1952-ben történtek meg az előkészületek, a raktári rend kialakítása pedig 1953-ban realizálódott. így ment át a Városi Múzeumba a kerámiai anyagökkail együtt Nikelszky Géza is, mint segédmuzeológus, s ezt a feladatát 1955-ben történt nyugdíjazásáig látta el. Hátrahagyott munkái a kerámiától, szőnyegterven, kisplasztikán, könyvillusztráción s tipográfiai tervezeten át a festészetig, irodalmi tevékenységét is ide számítva, egy sokoldalú, nagy tehetségű művész hihetetlen nagy munkabírását tükrözik. Jelen munka egyik célja, hogy több korszakot átfogó munkásságára és a Baranya megyei Levéltárba került gazdag hagyatékára felhívjuk a kutatók figyelmét. JEGYZETEK 1 Baranya megyei Levéltár. Nikelsrky-hagyaték. önéletrajzi írások (Kézirat) 1. p. (804) (Továbbiakban: Bm. L. Nikelszky-hagy. öi.) 2 Bm. L. Nikelszky-hagy. öi. (Kézirat) 604. 3. p. 3 Bm. L. Nikelszky-hagy. öi. (Kézirat) 804. 5. p. 4 Életnaplóm (önéletrajzi írások) 20. p. Jelenleg a művész leányának tulajdonában van. 5 Bm. L. Nikelszky-hagy. öi. (Kézirat) 804. 10. p. (i Bm. L. Nikelszky-hagy. öi. (Kézirat) 804. 11. p. 7 Bm. L. Nikelszky-hagy. öi. (Kézirat) 804. 13. p. Az oltárkép azóta megsemmisült egy tűzvész alkalmával. 8 Életnaplóm (önéletrajzi írások) 32. p. ;

' Uo. Még a megbetegedése előtt a Vérmezőn fel is esküdött. Erről a megbetegedéséről szól a „Garnison Spital Nro. 16." c. verse. „Változatok" verseskötet 77. 10 1899 májusában a Zsolnay-gyár Vámház utcai portájának mandzárd szobájában kapott szállást, ahol Darilek Henrikkel lakott együtt. Ezután, 1907-ben történt házasságkötéséig az Orsolya, Katalin és Lánc utcákban albérleti szobákban száillt meg. 1907 tavaszától a FelsőVámház utca 92. sz. alatti gyári szolgálati lakásban lakott. Ez a ház a Zsolnay-Mauzóleummal szemben állt a mostani gázkemence helyér., összesen hat lakást alakítottak ki benne a majolika gyár tisztviselői számára. Nikelszky az első emeleti dél-keleti fekvésű 3 szobás lakást kapta meg, mely 1907-től 1966-ban bekövetkezett haláláig a tulajdonában volt.