Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész

nak tűnő újítás is. A Magyarországot illető Kormánylapot, a magyar koronatartomány hivatalos lapját a megyei és a járási tisztviselőkön kívül minden jegyző(ség) számára megrendelték,

84 és az olyan számokból, amelyek nagyobb horderejű, új intézkedést tartalmaztak, még pótlólag is rendeltek az érdekeltek számára.

85 így a fontosabb rendelkezésekről az igazgatás legalsó szintjén tevékenykedők is gyorsan értesülnek és ezeket akkor is végre kell hajtani, ,,ha különös rendeleteket, vagy utasítást . . . főnökeiktől nem is veendenek".

8ü Azt talán meg sem kellene említenem, hogy a tisztviselők a feudális korból öröklött presztízse változatlanul megmarad és ennek fenntartása érdekében a megyefőnök még a fegyveres testületekkel szemben is megvédi a tisztviselőket. Megemlítjük végül, hogy viszonylag sok táblázat („táblás" összeállítás) mintáját küldik meg a felsőbb szervek, ami feleslegessé teszi legtöbbször a hosszú szöveges jelentést", továbbá azt is, hogy a főbíróknak is van általában előnyomott levélpapírjuk, továbbá még az is, hogy igyekeznek lehetőleg pontosan szabályozni az egész apró, jelentéktelen ügyeket is.

8

' Ezek - és az ehhez hasonló - intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy a tisztviselők el tudták látni a megnövekedett feladataikat. A ,,vég/eges" közigazgatási szervezet kialakítása A magyar koronatartomány előbb ismertetett közigazgatási szervezete nem egyezett meg — amint ezt már említettem — a német—szláv tartományokéval. Magyarországon három közigazgatási területi szerv (a polgári kerület, a katonai kerület és a koronatartomány) együttesen látta el azokat a feladatokat, amelyeket a Lajtán túl a koronatartomány. Ennek az eltérésnek a részbeni megszüntetését is célozza az osztrák minisztertanács 1850. augusztus 19-i előterjesztése.

88 Ebben azt javasolják a császárnak, hogy Magyarország élén is helytartó álljon, a katonai kerületek alakuljanak át kormányzati kerületekké, a polgári kerületek - mivel ezek felesleges közbeiktatott fokozatnak bizonyultak — szűnjenek meg. A megyéket — az indokolt területmódosításokkal - és a járásokat javasolja a minisztertanács meghagyni, viszont a szabad királyi városokat a megyefőnökség alá rendelni. A minisztertanács - császár jóváhagyta

89 előterjesztésével összhangban - szabályozza a belügyminisztérium s magyar koronatartomány közigazgatási szervezetét.

1

*

0 A rendelet alapján végrehajtott átszervezés Baranyát is érintő részletei a következők: a) Megszűnt a tolnai polgári kerület, és Baranya megyét közvetlenül a soproni katonai kerület helyére lépő kormányzati kerület alá rendelik.

91 Az összes polgári kerületet megszüntetik és a katonai kerületeket (némileg módosított határokkal) kormányzati kerületté (Werwaltungsgebiet, Werwaltungsdistrikt) szervezik át, élen a kerületi főispánnal. (Eddig a polgári kerület élén volt főispán.) b) Pécs városát Baranya megyefőnöke alá rendelik, azaz Pécs polgármestere a megye közvetítésével kapcsolódott a soproni kormányzati kerületi központhoz. Pécs szabad királyi város közigazgatásilag ezzel a járások szintjére süllyedt le.

92 Ez az átszervezés még mindig nem tette azonossá a magyar koronatartomány közigazgatási szervezetét a német—szláv tartományokéval. 1953 januárjában teszik