Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.

Belőlük 1 — IV. és V-VIII. tanulócsoportot láttak szervezhetőnek. Az 1959. március 24-én tartott szülői értekezleten 32 szülő 43 tanköteles 'nevében nyilatkozott a heti 3 órában történő oktatás mellett. Az engedélyt a miniszérium e tanévtől kezdődően kiadta. Ugyancsak kapott engedélyt Mucsi általános iskolája is, miután 48 tanuló szülője írásos nyilatkozatban kérte a német nemzetiség nyelvoktatás bevezetését/" Baranyában az előző évi kezdeményezés után 1960. május 25-én újabb /német nemzetiségi továbbképzési napot tartottak. A nemzetiségi oktatás és népművelés néhány időszerű kérdése címen tartott előadást a nemzetiségi osztály vezetője. Bemutató tanításon a „Frühling im Obstgarten" témakörben új anyagot közlő beszélgetési órára és Das Dingwort címen összefoglaló nyelvtanórára került sor/'

8. Az 1960 61-es oktatási évre a mennyiségi szervezés Somogy és Tolna megyékben befejezettnek volt tekinthető. Az elért eredményeket Somogy megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága általában elismeréssel fogadta. Az 1960. november 16-án tartott ülésének előterjesztése szerint a nemzetiségek teljes becsülést és segítséget kapnak nemzeti kultúrájuk ápolására. Lakácsa, Potony, Szentborbás és Tótújfalu községekben valamennyi általános iskolai tanuló heti 3 órában délszláv nyelvoktatásiban részesül. A mémet községek közül Ecseny, Kaposfő, Szulok és Zics községekben folyt nyelvoktatás, melyen az iskolák 645 tanulójából 462-em vettek részt. Megállapították azonban, hogy a minőségi munka még nem kielégítő. A délszláv községekben előfordul, hogy nem tartják be a heti 3 órát, ami egyébként sem elegendő az irodalmi nyelv alapos elsajátítására. A délszláv községekben folyó oktató-nevelő munka kedvező alakulását hátráltattál a tanítók általános és szakmai képzettségének hiányossága. A magyar tanítóképzőben végzettek szakmai színvonalát a délszláv képzőn végzett növendékek nem érik el. A megyei művelődési osztály, valamint a szakfelügyelet e hibák felszámolására pedig nem adott kellő segítséget. Nem problémaimentes a német nyelvoktatás sem. Bevezetése ellenállásba ütközik. Igényesebb és hatásosabb felvilágosító tevékenységet kíván ez a munka az előterjesztő szerint is, bár elismeri, hogy a nyelv oktatására kellő szakképzettséggel rendelkező nyelvtanárak csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Emiatt nem tujdták a nyelvoktatást bevezetni Bonnya községben. A délszláv Szentmiíhályhegyen a lakosság 80 százaléka elzárkózik a nyelvoktatás elől. Baranyában a szervezés még néhány iskolát érintett, de a nemzetiségi iskolahálózat lényegében itt is kialakult. A nagyobb mozgást az iskolák lényegesen nagyobb száma indokolja. Bika! község iskolája kapcsolódott be újonnan a német nemzetiségi nyelvoktatásba, miután a szülők az 1960. nyarán megtartott szülői értekezleten ilyen értelemben döntöttek. A minisztérium jóváhagyása 1960. július 26-án megtörtént/'

9 Monyoródon az 1960. szeptember 12-ón tairtott szülői értekezleten az egy generációval korábbon általánosan előfordult gond tért ismét vissza. Miután az igazgató ismertette a lehetőséget és a beiratkozott 52 tanuló nemzetiségi megoszlását - német 16, horvát 15, magyar 21 iainiuló - a szülők általános véleménye volt, hogy a nyelvoktatás a legelemibb formában történjen. Csupán azt kérték, hogy gyermekük anyanyelvükön írni és olvasni megtaiuljon. Német és horvát osztálycsoportonként heti 1-1 órát kértek. A megyei művelődésügyi osztály a kérelmet jogszabályellenes tartalma és a tananyag elsajátításának ily módon történő lehetetlensége miatt elutasította.

00