Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)
TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.
két névsor összetételét az igazgató megtárgyalta a mémet származású párttitkárrol. A 31 szülő közül, akiknek származását a tantestület kétesnek tairtotta, a párttitkár csak hatot minősített annak. Az iskola 288 tanulójának szüleiből a szülői értekezletre 98-at hívtak meg. Ismertették az általános nemzetiségi politikát. Hangsúlyozták, hogy nemzetiségi oktatásra csdk a. •néme'JaiJkú és német származású szülőknek lehet igénye. A nyelvoktatást önkéntesen vállalják, de azt rendes tantárgyként bírálják el, visszalépésnek nincs helye. A résztvevő szülők közül 35-en döntöttek úgy, hogy gyermekük nemeit: nemzetiségii oktatásban részesüljön, 10-en pedig döntésükhöz haladékot kértek. Györkönyben az értekezleten a 118 megjelent közül 72 szülő kérte a nyelvoktatás bevezetését. A tartózkodóik jelentős számából következtetjük, hogy nemcsak az iskolavezetés, hanem a szülők is bizonytalanok voltak. Forrásainkból azt megállapítani, bogy egymásra nmilyen batássa'l voltak, nem lehet. A működési engedélyt mindkét község iskolája megkapta.'' 9 A MNDDSZ helyszínen szerzett tapasztalata alapjain jelentette ki, hogy Murgán a nemzetiségi nyelv akár azonnal bevezethető. A kezdeményezés alapján a községbe 1959. február 2-án tartottak szülői értekezletet, ahol 18 német anyanyelvű gyermek szülője jelent meg. Tudomásul vették a nyelvoktatás lehetőségét és igényelték azt. Intézkedésre azonban már nem vált szükség, mert az engedélyezés időközben megtörtént. Egy tanul ócsopoirtot alakítottak az I—IV. osztályosok részére. V) Az 1958 59-es tanév elején a minisztérium pontosan meghatározta a szakfelügyelők feladatait is. Az iskolaszervezés és fejlesztés érdekében, a megyei művelődésügyi osztályok segítségével, hároméves tervet készíttetett, összeáll irtatta azoknak a vegyes lakosságú községeknek a névjegyzékét, ahol ez ideig nemzetiségi oktatás és népművelés nem folyt. Az iskoláztatási feladatok közül a benépesítés előkészítésében történő részvételt, ezen belül ai legfontosabbnak a nemzetiségi tannyelvű általlános iskolák első osztályéinak a benépesítését jelölték meg. Az 1959. jamuáir 1-ig benyújtandó beiskolázási tervet az előző tanévre kiadott utasítás alapján készíttette el. Az iskolalátogatások egyik céljává az igazgatók és a pedagógusok beiskolázási munkájának a vizsgálatát, a benépesítést, valamint a főiskoláik nemzetiségi tanszékeire, az egyetemekre történt jelentkezést tették. Kiemelték, hogy a jelenűkezéséknél a szülők kívánságát keli elfogadni, tőlük írásos nyilatkozatot kérni tilos. A Tolna megyében néhány helyen tapasztalt gyakorlat tehát nem egyezett meg a minisztérium elképzelésével. A szakfelügyelőiknek az oktaihó-névelő munka ellenőrzésekor követelni volt kötelességük, hogy a pedagógusok órái'kalt nemzetiségii nyelven vezessék be. Gondoskodni arról, hogy a nemzetiségi anyanyelvi olvasás (irodalom), nyelvtan, magyar nyelv, számolás és mérés mellett a nemzetiségi anyanyelvi írás, fogalmazás, helyesírás módszeres tanításával az eredmények javuljanak. Az olvasmányok gépies és egész fejezeteket kitevő részeknek magyarra fordítása helyett az olvasottakat szómagyarázatokkal, beszélgetések keretében kérdésekkel dolgozzák fel és így tegyék a tanulók számálra érthetővé. A minőségi javulás érdekében további feladatokat írtak elő: a tannyelvű iskolák diákotthonaiban folyó munka, a teljesen osztott tannyelvű iskolák inríunkájának vizsgálatát, az új könyvek, tankönyv pótlók, útmutatók eredményeinek figyelemmel kísérését, a tanítási órára történő módszeres felkészülést, azok levezetését, megyei igazgatói értekezletek tartását, továbbképzési napok szervezését, törekvést arra, hogy az iskolákban és a diákotthonokban a pedagógusok az óráikon és a diákotthoni foglalkozásokon a tanulókkal következetesen nemzetiségi nyelven érintkezzenek. Fél mérették az ifjúsági és nevelői könyvtárak helyzetét, kihasználtságát. 41