Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.

Az országban az 1954/55-ös tanévben 73 magyar általlános iskolában folyt német nyelvoktatás, a következő tanévben szánniuk száz fölé emelkedett. Nemesnádudvaron és Garán megkezdték az I. osztályban a teljes anyanyelvű német oktatást. Német nyelvű szakkörök szervezése indult meg 7 általános gimnáziumban, 3 tanító és tanítóképzőben, 1 óvónőképzőben. Ezekből szándékoztak kifejleszteni a német középiskolai hálózatot. Ekkor, 1956 szeptemberétől kezdődően tervezték megkezdeni a pécsi német tanítóképzést, ahol az I. osztály 25 férőihelyére több mint kétszeres túljelentkezés történt. A pécsi Pedagógiai Főiskola nappali és levelező tagozatán ugyanekkor német szakos általános iskolai tanánképzés indult meg. A délszláv, román és szlovák iskolain alázat fejlesztését befejezettnek tekintette, csak minőségi továbbfejlesztést tartott szükségesnek. Az MDP Politikai Bizottsága 1955. november 9— 12-i ülésének ide vonatkozó megállapításait ismertetve, a központi vezetőség referátumainak megvitatása után úgy látta', hogy a nemzetiségi oktatás területén is fellendülés következett be. A további munka elősegítésére ismerteti az 1920—1955. évek közötti népességet és anyanyelvi megoszlását. A demográfiai adatok ismertetése után bemutatja az 1955. évi becsült nemzetiségi adatok és a nemzetiségek iskoláinak számszerű öszszefüggásét. A nemzetiség megnevezése Létszáma Iskoláinak száma Délszláv 45 000 59 Román 15 000 21 Szlovák 60 000 113 Német 220 000 107 összesen : 340 000 300 További elemzéssel arra a megállapításra jut, hogy hazánkban átlag mintegy 1500 lakosra jut egy általános iskola. Ebből arra következtet, hogy a német lakosságra arányosítás alapján újabb 40-50 általlános iskolát kell szervezni. írása befejezéséül Kovács Péter értékeli a felszabadulás óta eltelt 11 évet, kiemelve az utóbbi évek gyakorlatát, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság segítségét és a viszonosságot. A szomszédos országokkal kialakuló javuló kapcsolatot meghatározónak tartja a nemzetiségi anyanyelvi tantervek és tankönyvek összeállításában. A kulturális kapcsolatokban anyanyelvi továbbképző tanfolyamokat szándékoztak felvenni a Német Demokratikus Köztársasággal és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal. A kapcsolatok javulásától a proletár internacionalizmus elmélyülését várta.

22 Baranyában az 7956 57-es tanévben munkatervi feladatként az előző tanévben elért eredmények megszilárdítása, a 9 új német és az 1 új délszláv nyelvoktató iskola munkájának figyelemmel kísérése szerepelt, de szorgalmazták a további mennyiségi fejlesztést is. A szervezési eredményeket nem ismerjük, erre vonatkozó iratanyagot nem találtunk, a tanév végén készített beszámoló pedig erről nem ad számot. Az oktatásigazgatási szervek figyelmét ekkor a konszolidáció kérdései kötötték le.

2:! Somogy megyében közvetlen forrásokkal bizonyítottan ebben a tanévben délszláv nyelvoktató iskola működött Tótújfalu, Potony, Szentborbás és Lakácsa községekben. Részükre a minisztérium költségvetési pótelőirányzatot engedélyezett ifjúsági könyvek vásárlására.

24 A német nemzetiségi nyelvoktató iskolák szervezése