Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.

A kibontakozást késleltették, a délszláv nemzetiségekhez tartozóik esetében pedig visszaesést okoztak a személyi kultusz idején kialakult k ül - és belpolitikai viszonyok, majd zavart okozott az 1956. évi ellenforradalom is. A leverését követő gyors konszolidáció a szervezésre kedvezően hatott. A Magyar Szocialista Munkáspárt programjában egyértelmű és határozott nemzetiségi politika szerepel. A párt testületi szervei időnként elemzik a politika gyakorlati megvalósítását és meghatározzák a tennivalókat. A Politikai Bizottság 1958. október 7-én és 19ó3. szeptember 17-én hozott határozatai a nemzetiségi oktatás szervezésének ütemére is hatással voltak. Az eddigiekből is következik, hogy a szervezési munka részét képezte a proletárdiktatúra gyakorlásának, mely meghatározta tartalmát és szervezeti kereteit. Az I. Tanácstörvény'

1 (1950. évi I. törvény) életbe lépésével és a tanácsok megalakulásával megváltozott az oktatásigazgatás is.

5 A tanácsok feladatává vált a helyi és területi oktatásigazgatási munka ellátása és a témánkat általánosan érintő nemzetiségi jogok feletti őrködés is. Az 1950-ben megalakult megyei tanácsok kereteiben létrejöttek az oktatásügyi osztályok és egyéb feladatok mellett átvették a tankerületi főigazgatóságok szerepkörét, az óvodától a gimnáziumokig a közoktatás ügyének az irányítását és ellenőrzését. A járási végrehajtó bizottságok kereteiben oktatási csoportokat szerveztek. Az általános felügyeletet a megyei apparátusban dolgozó függetlenített tanulmányi felügyelők, a szakfelügyeletet a megyék által kinevezett félfüggetlenített szakfelügyelők végezték. Az oktatási osztályok jelentősége és hatásköre a II. Tanácstörvény

6 (1954. évi X. törvény) hatályba lépése után emelkedett, hatósági jogkört kaptak. Ezután már nem a végrehajtó bizottságok hivatali szervei voltak, hanem önálló jogkörrel rendelkeztek. A III. Tanácstörvény

7 (1971. évi I. törvény) jogkörüket bővítette, önálló irányítási, felügyeleti és hatósági jogkört biztosított számukra. A kibontakozást segítette elő az egységes oktatási rendszer kialakítása és az általános tankötelezettség bevezetése. A történeti irodalom a nemzetiségi oktatás kibontakozásával keveset foglalkozott, ha mégis tárgyalja, a legtöbbször csak melléktémáiként érinti, a számszerű eredményeket ismerteti. Kevesen vannak, aíkik a társadalom és az egyén, valaimint a nemzetiségi csoport érdekeit elemezve vizsgálják a gyakorlati munkát.

8 Mindezideig alig született olyan munka, amely a szervezési kérdésekkel részletekbe menően foglalkozott volna, ezért kíséreljük meg ezt a feladatot elvégezni az ország egyik jellegzetesen nemzetiségi területén, a Délkelet-Dunántúlon tapasztaltakról. Munkánkat a már korábban kialakult gyakorlatunknak megfelelően végezzük, ismertetjük a jogszabályi változásokat és azok jellemző vonásait, majd rátérünk a gyakorlati szervező munka tárgyalására. Adatainktól függően az egyes tanévekben történteket elkülönítetten vizsgáljuk, az általánosítható megállapításunkat az összefoglalóban közöljük. Forrásunkat a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai, a művelődésügyi osztályok iratai képezik, melyekből a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezései is rekonstruálhatók. A jogi szabályozás Az alkotmányba felvett elvet, a nemzetiségi oktatás feltételeinek a biztosítását, melynek időbeli hatályához e korszakot kötöttük, a későbbi jogszabályi fejlődés