Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Füzes Miklós: A nemzetiségi oktatás fejlődése a Délkelet-Dunántúlon 1949-1972.

A NEMZETISÉGI OKTATÁS FEJLŐDÉSE A DÉLKELET-DUNÁNTÚLON 1949-1972. FÜZES MIKLÓS A nemzetiségi oktatásnak a címben meghatározott periódusát az 1949-ben létrejött alkotmány

1 ide vonatkozó rendelkezéseinek időbeli hatálya adta. Az alkotmány módosítását követő időszak témánkban új fejezetet képez. Az alkotmányt általában nem programot adó törvényként, hane

m a felszabadulást követő társadalmi fejlődés rögzítőjeként, az állami és társadalmi élet megalapozójaként értékelik. A nemzetiségi oktatásról, az általános állampolgári jogegyenlőség elvének megfelelően a következőképpen rendelkezett: ,,A polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését mernek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti." (49. § (2) bekezdés.) ,,A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és mlemzeti 'kultúrája ápolásának lehetőségét." (49. § (3) bekezdés.) A lehetőség biztosítása megfelelt a korábbi jogalkotás eredményének, a korábbi tanulmányunkban már ismertetett, a nemzeti kormány általi, a nemzetiségekhez tartozó tanulók nemzetiségi oktatása tárgyában kiadott 330/1946. M. E. számú rendeletnek, valamint a végrehajtás módjának meghatározására kiadott 1200/1946. (II. 20.) V. K. M. számú rendeletnek és az időközbeni módosításának. Az alkotmány rendelkezéseit reálisnak tekinthetjük, az adott politikai, társadalmi, gazdasági körülmények között megalapozatlan lett volna a bekövetkezendő eredmény garantálása. Lehetővé vált viszont a nemzetiségi iskolahálózat kiépítése, a nemzetiségi oktatás valamennyi nemzetiségre történő kiterjesztése. A szervezési gyakorlatban területünkön, a délszláv nemzetiségeket illetően, az alkotmány életbe lépése előtt tendenciaként, a lehetőségek biztosításán túllépő követelés is jelentkezett, míg a német nemzetiséghez tartozók nemzetiségi oktatását a szervezés során még néhány évig ezután is kizárták. A jogi értelemben vett hátrányos megkülönböztetésük megszűnését kimondó 84/1950. (III. 25.) M. számú rendelet

2 hatályba lépését követően bizalmatlanságuk lassan oldódott, majd ennek megfelelően az 1951,52-es tanévtől kezdték meg nemzetiségi oktatásuk szervezését.

3 A német nemzetiség elismerését szervezeti oldalról a Magyarországi Német Dolgozók Kulturális Szövetségének (1958-tól -Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége, 1969-től Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége) megalakulása jelentette. Ettől kezdődően a szülők érdeklődése is fokozódott gyermekük anyanyelvi oktatása iránt.