Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész

eddigi hat rendes és 3 napidíjas (összesen 9 fő) írnoka megtartása mellett még hat írnok alkalmazását tartja szükségesnek. Az írják, hogy . . . „jóllehet a törvénykezési osztály a közigazgatástól elválasztva vagyon, ... az írások szaporodása és a rendszer változása miatt, melyben e hivatalnál összpontosult munkák hátra maradása nem történhetik, eddigi tapasztalás szerint is legalább 6 hivatásos egyénnek alkalmazása okvetlenül szükséges . . ." Három írnokot napi 1 forintos, hármat pedig napi 45 krajcáros napidíjjal javasol alkalmazni a megyefőnök. (Ugyancsak kéri a kimaradt levéltáros és a pécsváradi börtön őrszemélyzetének alkalmazását megengedni.) Az átszervezett megye közigazgatási tisztviselői 1850. február 14-én tették le hivatali esküjüket, kezdték meg az új szervezetben tevékenységüket, és ettől a naptól kapták havonta illetményüket az adóhivataltól. (A megyefőnök február 16-án értesíti az új szervezetben alkalmazott tisztviselőket, hogy három napon belül kötelesek munkakörüket, hivatalukat átvenni és ezt jegyzőkönyvileg rögzíteni/'

6 Az átszervezés kapcsán a főispán és a megyefőnök a következőkre hívta fel a tisztviselőket:

47 - A főszolgabírók a megye új járási felosztását minden helységnek adják ki:''

8 — A közigazgatási szolgabíró vezeti „személyes felelősséggel" ... a járás „kormányát". Segédje, ha ,,a főbíró meghagyása folytán járand el, csak annak felelősségére működendik". Ez egyébként összhangban van az 1850. október 24-i átszervezést előíró rendelkezésekkel. Ennek 59. §-a ugyanis azt mondja: ha szükséges a közigazgatási szolgabíró mellé, mint segédtisztviselő és akadályoztatás esetében helyettes, ,,egy segéd tiszt" alkalmazandó. Ezek szerint az egész járás közigazgatásáért egy személyben a szolgabíró felelős. Ö felel a szolgabíró segéd tevékenységéért abban az esetben is, ha a járás területét megosztják maguk között, és így az alszolgabíró a neki eső területen önállóan jár el. Igaz, hogy ilyen esetben is ,,a főbíró meghagyása folytán" intézkedik, mert a megyefőnök mindig minden rendelkezést a közigazgatási főbíróhoz küld és ő továbbítja az alszolgabírónak. - összeszedeti és beküldeti a megyére a megyefőnök az eddig használatos pecséteket és elrendeli, hogy minden ,,hivatalnok tulajdon pecsétjével éljen" addig, amíg az új hivatalos pecsétek megküldetnek/*

9 — A bíráskodás a közigazgatástól már teljesen függetlenül történik, ezért a közigazgatási tisztviselők nem bíráskodhatnak. Még a mezőrendészeti ügyek is a bíróságok hatáskörébe tartoznak.

50 - A hivatalátadás-átvétel megtörténtéről jelentést kér beküldeni a megyefőnök; a megyei mérnökök pedig készítsék el ,,a megyei műszerek és térképek" jegyzékét. — A tisztviselők ,,a hivatalos iratok vezetésére jegyzőkönyvet" kötelesek vezetni a mellékalt minta szerint. A jegyzőkönyv fejrovatai: jegyzőkönyvi sorszám, érkezés napja, honnan, mely hatóságtól, az irat tárgya, az elintézés módja, és jön-e, kell-e jelentést várni. Mivel a „pécsváradi és a mohácsi járás népességi többsége német lévén, a kerületi jegyzőkönyv" is németül „szerkesztendő" - Augusz főispán rendelkezése szerint.