Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Magyar-szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon (1941-1945)

hívek közötti terjeszkedését szívesen látja és kívánatosnak tartja". Intézkedés történt a Keresztény Párt programjának szlovákra fordításáról.

73 A keresztény párti szervezkedést helyileg Zsák Lukács verebélyi esperes-plébános volt hivatva előkészíteni. Az ő feladata volt, hogy a környéken tájékozódjék, és kiszemelje munkatársait, köztük a Krestamské Ludové Noviny elnevezéssel tervbe vett új, képes melléklettel is ellátandó szlovák hetilap szerkesztői gárdáját. A nemzetiségi ügyosztály Zsák elképzeléseinek megfelelően végrehajtandó gazdasági akciót is tervezett, amely a tagtoborzást szolgálná. De mindemnél nagyobb szükség volt egy megnyerő egyéniségű, népszerű, hatásosan szónokló szlovák papra. A választás Záreczky István segédlelkész re esett, akinek áthelyeztetését az Esztergom megyei Csolnokról Nagysurányba a hercegprímásnál szorgalmazták.

74 Serédi azonban nem akart beleszólást engedni abba, hogy kit hová helyez; a kéréssel szembeni elzárkózása Thuróczy Károly Nyitra-Pozsony megyei főispánt a helyzet komolyságára utaló kijelentésekre és ijesztő jóslásokra ragadtatta: „Ha a háború mai stádiumában a panszlavisztilkus idea előretörését egyrészt, másrészt a szlovák részről (tapasztalható bolsevista kacérkodáíst az utolsó órában most nem tudjuk átütő erővel úgy vallási, mint társadalmi téren ellensúlyozni, nemcsak a nemzeti érdek kerülne veszélybe, de legelsősorban az egyház élete és a vallás fennmaradása is".

7j A Magyarországhoz csatolt felvidéki területek közellátási viszonyai ekkoribon már különösen súlyosak voltak. „A zsír-, szalonna- és húsellátás a minimumra csökkent. Nem tudunk megfelelő lábbeliről és ruházatról gondoskodni. A gabonafejadagok alacsony volta és az előbb felhozott indakok az élelmezés teljes elgyengülését hozta maga után" - jelentette Bars-Hont megye alispánja.

/G A munkanélkülieket, mint „munkakerülőket", egy új rendelet alapján kényszermunkára vihették. Abaúj-Torna vármegyéből e rendelkezés felhasználásával 40 szlovákot dolgoztattak például egész nyáron át Erdődy Péter gróf Veszprém megyei birtokán, napi 40 filières bérért, a helyi viszonyok szerint kialakult 17-18 pengős napszámbér helyett.

77 A zúgolódást a helyi hatóságok durván elfojtották; egyikmásik körjegyző — mint hivatalosan megállapították - „a szloválk anyanyelvű lakossággal szemben olyan magatartást tanúsít, amely nemzetvédelmi és politikai szempontból káros hatású".'

8 A komáromi szabadkikötőben ismételten támadt hatalmas tüzek, amelyek a német és magyar katonaság ott raktározott több százezer mázsa takarmány készletét emésztették el, jelezték a szabotázs-cselekményekre is kész elszántságot.

79 A kommjunlisták üldözése újabb lendületet vett; szeptember 15-én a budapesti rendőr-főkapitányság őrizetbe vette Jan Baáikot, a Szlovák Főiskolai Hallgatók Egyesületének elnökét, súlyos csapást mérve ezzel a mozgalomra.

80 Azok a szloválk vezetők, akik azt hitték, hogy a magyar törekvéseket kiszolgálva, bizonyos méltányos mérsékletet kívánhatnak meg a magyarországi szlováksággal szembeni politikától, csalódni voltak kénytelenek; így Bubnics püspök október 13-án végleg beadta lemondását az SKM védnökségéről.

81 A magyarországi szlováksággal szembeni bánásmód a szlovákiai /magyar kisebbség helyzetére súlyos hatással volt; a „szemet szemért, fogat fogért" durva erkölcsei uralkodtak el a határon innen és túl. „Követeljük a reciprocitást, - olvashatjuk egy Szlovákiában terjesztett röpcédulán, - azaz, hogy a szlovákiai magyarok csak úgy írhassanak, mint a mieink Magyarországon, hogy csak olyan iskoláik lehessenek, mint a mieinknek Magyarországon, hogy csak úgy szónokolhassanak, mint a mieink Magyarországon, hogy meg legyenek fosztva a kenyértől, mint a mieink Magyarországon, hogy be legyenek börtönözve és kínozva, mint a