Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Tilkovszky Lóránt: Magyar-szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon (1941-1945)

tői kedve napilapként jelenhetett meg a Slovenska Jednota, amelynek szerkesztősége haladó gondolkodású szlovák főiskolásokkal és bácskai szlovák értelmiségiekkel egészült ki, okik közül némelyek kommunista •páriikapcso!ato

,

kka

,

l is rendelkeztek. A szerkesztőségnek ez az átalakulása igen pozitívan befolyásolta a korábbiakhoz képest a 'lap szellemét, irányvonalát.

39 A szlovák parlament 1942. május 15-én törvényjavaslatot tárgyalt és fogadott el a zsidók kitelepítéséről. Esterházy, a Szlovenszkói Magyar Párt vezére és parlaimenti képviselője, mint egy nemzeti kisebbség vezére, szükségképpen másként kellett hogy gondolkozzon a kitelepítésről, mint az a magyarországi kormánypárti képviselő, aki maga is kitelepítéssel fenyegette a 'nemzetiségéhez ragaszkodó kisebbséget. „A magyarság Szlovákiában nemzeti kisebbséget alkot, és azért teljesen lehetetlen, hogy elfogadjon és magáévá tegyen olyan törvényjavaslatot, mely a többségnek jogot ad arra, hogy egy kisebbséget kitelepítsen" - indokolta leadandó ellenszavazatát Martin Sokol képviselőházi elnök előtt, akit az ülést megelőzően felkeresett, nem kívánván az 'indoklást az ülés nyilvánossága előtt megtenni. A szlovák nemzetiségpolitikával szembeállított a ,,szentistváni" eszmétől vezérelt magyar nemzetiség politikát, amely „megnyugvással kell eltöltse az itteni szlovákokat, mert egészen biztosak lehetnek, hogy míg ez az eszme marad uralmon Magyarországon, addig a nemzetiségeknek semmi baljuk nem történhetik"/

10 Antal István magyar propagandáim in iszter pünkösdi beszéde Apatinban, amelyet a rádió közvetített, és a május 27-i magyar lapok közölték, újabb bizonyságát adta viszont annak, hogy „Magyarország, Szlovákiát is beleszámítva, nem hajlandó lemondani ezeréves határairól, s ezek mielőbbi visszaállításaira törekszik".

41 Az erélyes szlovák tiltakozást kiváltó eset ráterelte a figyelmet a magyarországi folyóiratok, kiadványok, társadalmi szervezetek egész sorára, amelyek ennek a törekvésnek meglétét és propagandasztikus hatóerejét igazolták. Tuka június elején kijelentette, hogy „amíg Magyarországon ilyen mentalitás van uralmon, addig Szlovákia nem érezheti magát biztonságban, s ez a legfőbb oka annak, hogy a két ország közt egy igazán őszinte baráti viszony nem tud 'kifejlődni", s javasolta, hogy „felelős magyar tényező részéről hangozzék el olyan kijelentés, hogy a magyar revíziós törekvés Szlovákiára nem vonatkozik".

42 Magyar részről hiába próbálták elhitetni, hogy „a magyar revizioniizmus nem bivaitalos"; a viszony feszültté válását le lehetett mérni „a szlovák részről újabban tapasztalt barátságtalan magatartáson a magyar kisebbséggel szemben", miire a pozsonyi magyar követ kijelentette, hogy „a sorozatos sérelmes intézkedéséket a magyar kormány nem fogja sokáig tétlenül nézhetni, hanem kénytelen lesz a magyarországi szlovák kisebbség kárára retorziós intézkedéseket foganatosítani. Evvel azután ismét megindulunk lefelé a lejtőn"/'

3 A Szlovák Nemzeti Egység Pártja 1942. június 13-án kelt terjedelmes memoranduma a magyarországi szlovák kisebbség politikai, kulturális, és egzisztenciális sérelmeit és kívánságait sokoldalúan és részletesen foglalta egybe; átnyújtására július 6-án került sor, amikor a memorandum rövid foglalatát Böhm szóban is előadta Ká I lay miniszterelnöknek. Kállay ígéretet tett a memorandumban szóvá tett kérdések kivizsgálására, hogy „magyar részről a békés együttélést metán zavaró momentumok kiküszöböltessenek"/'

1 A magyar miniszterelnök előzékenységének okaira Pataky Tibor államtitkár, a nemzetiségi ügyosztály vezetője aiugusztus 25-én, a szlovák memorandum kulturális követeléselniek megvitatására egybehívott bizalmas értekezleten így világított rá: „Külpolitikai érdekek és a jövő azt kívánják, hogy a mi nemzetiségi politikánk pozitív irányú legyen, és kielégítsük a hazai nemzetiségek jogos kívánságait. Ez később a mi javunkat fogja szolgálni, ha a béketár-