Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Sikfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1-1921. augusztus 22.)

Egyébként is a német nemzetiségi szervezkedés 'fő bázisa a századforduló utáni években már a 'kevésbé asszimilálódott parasztság volt. A Iba ranyai falvaikban azonban a szerb megszállás a németek nemzetiségi szervezkedése számára nem biztosította a feltételeket, illetve ezt csak albban az esetben tette volna meg, ha az érintettek egyértelműen a szerb nemzeti érdekek szolgálatába szegődnek. JEGYZETEK 1 A szerb sajtóirodára vailó hivatkozással a Dunántúl 1919. július 31-i száma közli a Pandurovics főispánnak írt levél télies szöveaét. (Barthal Aurél földbirtokos csak rövid ideiq, 1919. augusztus 16-tól szeptember 5-ig volt Baranya és Tolna megyék kormánybiztosa. Utána a Friedrich-kormány Baranya, Tolna és Somogy megyék kormánybiztosává Gaál Gaszton balatonbogiári földbirtokost nevezte ki.) 2 Magyarország története. Budapest, 1978. Főszerkesztő: Ránki György; szerkesztők: Hajdú Tibor, Tilkovszky Lóránt 8/1. köt. 334. 1. •

} Dunántúl, 1919. augusztus 12. A pécskörnyéki bányamunkásság követeli Pécsnek és a bányavidékeknek Jugoszláviához való csatolását. A határozat szövegét közli a Pécsi Est 1919. augusztus 13-i száma is. '' Baranya megyei Levéltár (Bm. L.) Szőnyi iratok. 1919. augusztus 14-én, ill. 15-én kelt feljegyzés a mecsekszabolcsi, valamint a pécsbányatelepi gyűlésekről, sz. nélk. Dr. Szönyi Ottó a pécsi püspöki könyvtár és a Pécsi Múzeum igazgatója, a Pécsi Jogakadémia tanára, pápai kamarás, szentszéki ülnök stb. Iratai között több olyan feljegyzés található, amelyet a pécsi keresztényszocialisták ügynökei készítettek munkásgyűlésekről, ill. szociáldemokrata értekezletről. A feljegyzés szerint a szerb származású szónok inem fukarkodott az ígérgetéssel és Pécsbányatelepen még olyan kijelentést is tett, hogy „Szerbia mint szocialista állam az Internacionálé alapján áll". (!) 5 Bm. L. Szőnyi iratok. Feljegyzés a pécsi Winkier-moziban 1919. augusztus 29-én tartott gyűlésről. f

' Dunántúl, 1919. augusztus 20. „Pécset és környékét Jugoszláviához csatolták." — a szerb sajtóiroda közlése — Uo. szeptember 6. ,,A pécsi szerb sajtóiroda közlése". 7 Dunántúl, 1919. szeptember 28. „A szerb sajtóiroda közli." H Bm. L. Pécsi törvényszéki iratok. B. 2610/1919. Az 1921. október 6-án kelt „Végzés"-ben az áll, hogy a vád és a terheltek által a vádirat ellen emelt kifogások a „megszálló ellenséges hatolom politikai közegeinek ismert intézkedése következtében letárgyalhatok nem voltak." Végül is 1922. december 23-án a bűnvádi eljárást elévülés címén megszüntették. ,J Bm. L. Pécsi Törvényszéki iratok. B. I. 4297/1921. 15. sz. Szerb megszállás iratai. 28/69. 115. sz. 10 Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozqalom történetéhez (a továbbiakban VDBPMT). Pécs, 1970. Szerk.: Dr. Babies András és Dr. Szita László. II. köt. 66. I. Továbbá: Babies András: Pártharcok és munkásmozgalom Pécsett és Baranyában a szerb megszállás alatt. 1918—1921. A Magyar Tanácsköztársaság pécsi-baranyai emlékkönyve. Pécs, 1960. 59-60. I. 11 Baranjski Glasnik 1919. december 11. 12 Baranyavármegye Hivatalos Lapja 1920. 1. sz. 1:1 Bm. L. Szőnyi iratok. Komócsy István feljegyzése Rajics Szvetiszlav kormánybiztossal 1920. január 16-án folytatott megbeszéléséről. (A megbeszélés mintegy háromnegyed óráig tartott, melyről Rajics beleegyezésével Komócsy közben feljeayzést készített.) H Uo. 15 Bm. L. Szőnyi iratok Komócsy István 1920. február 2-án kelt levele Huszár Károly miniszterelnökhöz. « Uo. 11 Uo. A miniszterelnökhöz írt levél utóiratának kéziratos fogalmazványa Komócsy aláírásával. 1S Bm. L. Szerb impérium iratai (Sz. i. i.) f. fasciculus 233/1919. Pandurovics szerb kormánybiztos főispán átirata Pécs polgármesterének. Átiratában Pandurovics az SzHSz királyi belügyminiszter 1919. augusztus 1-én kelt 8110/1919. sz. rendeletére hivatkozott, melynek értelmében szeptember 15-ig kérte a pécsi illetőséggel nem bíró személyek eltávolítását.