Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Sikfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1-1921. augusztus 22.)

A baranyai német lakosságú falvakban ugyanis a pécsi szocialisták erős befolyással rendelkeztek és a német nemzetiségű parasztok közül sokan tömörültek földműves szakszervezetekbe. Számukra a pécsi párt külön német nyelvű lapotadott ki Baranyaer Volkswille címmel, a'mely azonban csak rövid ideig tudta fönn-' tartani magát.

88 A vidék német ajkú parasztságának megszervezésére a budapesti kormány államtitkára, Steuer György is kezdeményezést tett. 1919. december 3-án Rubinek Gyula miniszterhez írt levelében utalt arra, hogy a Délvidéki Földművelők Gazdasági Egyesületének választmányi ülésein még a háború előtt felvetette a német gazdák országos szervezetbe való tömörítésének szükségességét. Panaszkodik, hogy ,,az ellenség által megszállott területnek esetleges, akár rövid időre történő elszakítása esetén is, meglevő gazdasági szervezeteink teljesen megbénulnak, sőt attól tartunk, hogy feloszlanak". Elítélte a szociáldemokratáknak a németajkú parasztság szervezésére tett 'lépéseit. Steuer Baranya alispánjának (a meg nem szállt területen) támogatását kérte az ügyhöz. Az alispán ezt kategorikusan elutasította.

89 Ugyanakkor Stenge Ferenc, Sásdon székelő alispán 1921. február 24-én azzal a kéréssel fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a püspöknádasdi (ma Mecseknádasd) felekezeti iskola oktatási nyelvét németről változtassa magyarra. A püspöknádasdi iskolaszék 1918. december 8-i határozatát, melynek alapján az iskola tanítási nyelvét németre változtatták és a magyar nyelv csak mint tantárgy maradt meg, forradalminak minősítette. A Tanácsköztársaság bukása után a magyar nyelvű oktatást az iskolában önkényesen visszaállították, de az 1920-21. tanévtől kezdődően az iskolaszék határozata alapján megint a németet tették az oktatás kötelező nyelvévé. Az alispán támadta a nemzetiségi minisztert, aki a német nyelvű oktatás ismételt bevezetéséhez 1920. május 24-én rendeletileg hozzájárult.

90 Ez az eset is mutatta, hogy a demarkációs vonaltól északra eső területen a helyi közigazgatás visszatért a forradalmak előtti időszak szűklátókörű nacionalizmusához. Baranya megszállt részén a szerb minisztérium rendeletei alapján az összes iskolában és óvodákban az 1919-20-as tanévtől kezdődően a gyermekek anyanyelve szerinti oktatást vezették be úgy, hogy az olyan iskoláikban, ahol a magyar ajkú gyerekek nincsenek többségben, ott a magyar nyelv oktatása teljesen elmaradt. A vegyes ajkú iskolákban a gyerekek anyanyelv szerint az egyes osztályokban, a tanítók pedig nyelvi oktató képességeik szerint voltak megosztandók.

91 Hamarosan kiderült azonban, hogy kevés volt a szerb nyelvet jól beszélő tanító. Ezzel magyarázható, hogy 1920. december 13-án a dárdai szerb tanfelügyelő berendelte a járás szerb nyelvű iskoláinak tanítóit és közölte velük, hogy kötelesek a szerb nyelvet elsajátítani és abból 1922 júliusában vizsgát kell tenniiök.

92 összegezve elmondhatjuk, 'hogy a körülmények a megszállt Baranya falusi német lakosságát általában passzivitásra kényszerítették. Számukra nemzeti szempontból a Magyarországhoz való tartozás valamivel kedvezőbbnek látszott. A megye német ajkú munkássága kitartott a szocialista párt mellett. Tevékenységébein azonban az osztályszempontok voltak döntőek. így az a tény, hogy a pécsi szocialistáknak az 1921. március 5-én kiadott programtervezete a nemzeti kérdést teljesen figyelmen kívül hagyta, sőt gyakorlati politikájában ís alig vette figyelembe, nem járt hátrányos következményekkel a párt befolyására nézve.

9,5 A tárgyalt időszakban a megszállt Baranyában a német nemzetiség hagyományos kisebbségi követelései - anyanyelven történő iskolai oktatás, az anyanyelv használata a hivatalos ügyekben - szervezett formában alig jutott kifejezésre.