Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Sikfői Tamás: Az osztályharc és nemzetiségi kérdés néhány problémája Baranya megyében a szerb megszállás harmadik szakaszában (1919. augusztus 1-1921. augusztus 22.)

árnyalatok képviselve legyenek. Ezen arány, ezen kereten belül kell hogy mozogjon: 45 szerb és sokác, 40 a Linder, Lovászy és kisbirtokosok közül, 25 német és a többi magyar nacionalista és zsidó (10)." A fentiek alapján Rajicstól a legrövidebb időn belül teljesen kidolgozott tervezet fölterjesztését kérte. A távirat kézhezvétele után Rajics azonnal Belgrádba utazott. Ezek után már az is világos volt, hogy nem egy szociáldemokrata, de egy Linder— Lovászy—

Hoffmann-féle koalícióra épülő autonómiáról sem lehet szó.

78 A lejtőre lépett Linder-féle csoport már nem tudott megállni. A pártvezetőség tudta nélkül Linder az április 18-i városi közgyűlésen egy memorandumot terjesztett elő elfogadásra, melyet ,,A Cseh-szlovák, Román és Szerb-Horvát-Szlovén államok Külügyminiszterének" címeztek. Ebben elítélték a Horthy-rendszert, leszögezték, hogy a magyar nemzetgyűlést, amelyet a szabad népakarat teljes elnyomásával választottak, nem 'ismerik el törvényesnek és alkotmányosnak, törvénytelennek tekintik a magyar kormányt, amelynek hatalma a terrorcsaipatokra épül. A memoradum lényege azonban az volt, hogy a szerb megszállás öt évre szóló meghosszabbítását kérte.

79 Ám Rajics nem tudta méltányolni ezt az akciót, -mert rendezett közjogi állapotot akart, a terület végleges annéktálását. Linder újabb önkényes akciója a pécsi és baranyai szocialista pártszervezetek 1921. május 31. és június 2. között megtartott kongresszusán is több bírálatot kapott. A kongresszuson elfogadott határozat ugyan megállapította, hogy ,,a párt múltbeli politikája nem felel meg a tiszta osztályharc követelményeinek, elítélte az osztályharcos szellem minden meghamisítását, utasította a pártvezetőséget, hogy a burzsoáziával való együttműködésnek látszó akciókkal azonnal hagyjon fel. Kimondta azonban azt is, hogy nem tekinti ilyen akciónak a város és községek mai vezetését. . . Azt kívánja azonban, hogy a pártéletet a városi és községi vezetés semmi irányban ne befolyásolhassa. A városi vezetés ellenben a párt irányításához köteles alkalmazkodni. Különösen külpolitikai tevékenységet mindenkor csak a párt fórumainak megbízásából és utasítása szerint folytathat."

80 Az elvileg helyes határozat a tompító hatású megállapítás mellett is a városi vezetés, Linder politikájának bírálata volt. A határozatban foglaltaknak azonban a párt már nem tudott érvényt szerezni. Hiába intette a KMP lapja, a Proletár a pécsi-baranyai munkásmozgalmat, hogy a tervezett ,,Baranyai Köztársaság" csak eszköz arra, hogy Jugoszlávia minél tovább tarthassa meg Baranyát, hogy ebből nem lehet komoly autonómia, hogy szabaduljanak meg a terméketlen illúzióktól.

81 Az események irányítása már kicsúszott a pártvezetés kezéből. A több frakcióra bomlott párt vezetői közül többen, főleg az emigránsok a szerb annexionisták eszközeivé váltak. Az 1921. augusztus 14-én összeülő pécsi szakszervezeti kongreszszus támogatására összehívott nagygyűlésen egy jugoszláv protektorátus mellett létrehozandó autonóm köztársaság gondolatára már hetek óta ráhangolt, a fehérterrort mindenképpen elkerülni akaró laikus tömeg Dobrovics Péter festőművész javaslatára lelkesedéssel kiáltotta ki a Baranya-Bajai Szerb—Magyar Köztársaságot. Figyelemre és részletesebb elemzésre méltó a Proletár értékelése a Baranyai Köztársaság bukásával kapcsolatban. A cikk független szociáldemokraták és októbristák cselekedetének minősíti a köztársaság kikiáltását, s rámutat, hogy a baranyai kommunisták nem vehettek részt a vezetésben. Lelkiismeretlen „kommunista mentes" kalandorpolitikának minősíti az akciót, amely ,,már másodszor ismétlődik a magyarországi munkásmozgalom történetében. Az első eset a négy és fél napos „kommunistamentes" szociáldemokrata Peidi-kormány volt. A második az alig egyhetes „kommunistamentes" szociáldemokrata Linder-kormány."

82