Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK BARANYA POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 17-20. SZÁZADBAN - Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején II. rész

3. A megye járási beosztását a megyefőnök - a lehetőségekkel élve - módosítani javasolja. Az 1849. november 27-i előterjesztésében az eddig hat járás mellé a hetedik megszervezésére tesz javaslatot. Az így kialakítani javasolt járási beosztás előzményének fogható fel az a népképviseleti választójog szabályozásáról szóló 1848. évi 5. tc. 5. §-a, mely alapján Baranya megyét 7, átlagosan 30 000 lakosú választókerületre osztották. Most ezt a választókerületi beosztást is figyelembe véve készíti el javaslatát a megyefőnök. Hosszú előkészítő iratának lényege táblázatban összefoglalva a következő: Járás neve Helysé- Népesség gek száma száma főbírói Székhely segédszolgabírói Dárdai Nyárádi Pécsváradi Hegyháti Sztlőrinci Siklósi Pécsi 30 23 36 74 72 57 57 33,537 31,353 31,822 35,772 29,521 30,636 29,578 Dárda m. Nyárádi m. Pécsvárad m. Sásd m. Sztlőrinc m. Siklós Pécs Hercegszőlős Mohács Dunaszekcső Mágocs m. Baksa m. Vajszló m. Hosszúhetény m. Együtt: 354 222,219 A megyefőnök új járási beosztásra vonatkozó javaslata - kissé leegyszerűsítve - abban foglalható össze, hogy az eddigi mohácsi járásból — ennek kettéosztásával — kívánja létrehozni Baranya hetedik járását, a pécsváradit. Az eddigi mohácsi járás kettéosztása valóban indokolt is volt. Pl. a szentlőrinci járás 1847-48. évi háziadójának főösszege 13 955 frt, a mohácsi járásé pedig 32 507 forintot tett ki. (A szentlőrinci járásé a mohácsinak csak 40%-a.)'

,(i Ehhez hasonló volt az eltérés a népesség és a terület vonatkozásában is a két járás között. A megyefőnök azonban a többi járások között szintén javasolt ésszerű, a központ megközelítését is figyelembe vevő terület-átcsoportosítást. A járási székhelyek kijelölésénél a megközelítési lehetőség mellett takarékossági szempontokat is figyelembe vesz. A közigazgatási főbírók és segédszolgabírák székhelyéül általában olyan helységeket hoz javaslatba, ahol a megyének saját megfelelő épülete van. (Ezt a helységnév melletti m betűvel jelöltük.) Ha nincs a leendő székhelyen alkalmas megyei épület, akkor külön indokolják, hogy miért esett erre a választás. (Pl. Dunaszekcsőnél — hogy a Dunára felügyelhessen, Mohács esetében - mert közel 10 000 lakosú.) Megadják - bár nem számszerűen a járások nemzetiségi viszonyait. Felette túlnyomóan magyarnak jelzik a szentlőrincit; túlnyomóan magyarnak a siklósit; túlnyomóan magyarnak, de német és rác lakossággal bírónak a dárdait és a pécsit; magyarnak minősítik a hegyhátit, az itt lakó németek nemcsak értenek, de beszélnek is magyarul, és kevés rác lakossággal is bír; túlnyomóan németnek, de magyar és rác lakossággal rendelkezőnek a nyárádit és (a most kialakítandó) pécsváradit. Megjegyzi a megyefőnök azt is, hogy az átlagosnál nagyobb népességű hegyháti járásból a ,,hegyek" - azaz a közlekedés nehézségei - miatt nem lehet más járáshoz csatolni. A megyefőnök az így kialakuló minden járásban segédszolgabíró alkalmazását is szükségesnek tartja, hogy a járást a főbíróval megosztva rövidebb idő alatt és gyakrabban bejárhassák. Ezért a segédszolgabírák részére évi 150 frt összegű útiátalány megállapítását kéri. Minden járásban egy orvos, vagy sebész, továbbá egy bába alkalmazását tartja indokoltnak. A járási orvosok részére az eddigi előfogat helyett évi 120 frt-os úti-