Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1983-1984. (Pécs, 1985)

TANULMÁNYOK A NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉRŐL A 18-20. SZÁZADBAN - Andrásfalvy Bertalan: A nemzetiségi és néprajzi csoportoik szerepéről

azért tartoznak hozzá a gyermekek, mert ezek jelenítik annak megújítását, a család újjászületését és fennmaradását, hanem azért is, mert nélkülük a felnőttek sem élhetnek teljes életet érzelmileg sem. Kimondottan, vagy kimondatlanul hasonlót jelent az ún. ,.nyugat-keleti kultúrlépcső". A mi történelmünkben és Kelet-Európában ez így hangzik: valahol Nyugaton a Rajna-vidékéin vagy Angliáiban, vagy Párizsban kialakul valami, amni aztán lassan-lassan elterjed másfelé is, halad Kelet fellé, ahol kisebb-nagyobb késéssel jelenik meg. Ott Nyugaton alakult ki a feudalizmus, jött létre a felvilágosodás, az abszolutizmus, az ipari forradalom, a szocialista elméletek, a romantika, a konstruktivizmus, a szürrealizmus, a folklorizmus és a farmernadrág divatja. Pár évtized múlva mindez megjelenik fokozatosan Közép- és Kelet-Európáiban.

16 Kelet-Európa gazdasági életében nem egyszer beszélnek a történészek az elkésettségről. Valóban, nem is lehet tagadni azt, hogy vannak gépek, termékek, eljárások, amelyeik először ott Nyugaton jelennék meg, s csak jóval később jutnak el hozzánk. Véleményem szerint itt is szereposztásról van szó. Például: a flandriaíi, angol, rajnaimenti igen fejlett és finom termékeket előállító len ipar a XVII. században csak a Balti területeik lentermelése, len ma g termelése révén vált lehetségessé. Nemcsak az eredeti tőkefelhalmozás nyitja meg a nyugat-európai kapitalista fejlődés útját, hanem egy európai méretű szereposztás is. Kisebb körben is felfedezhetjük az ehhez hasonló különbségeket: Baranyában is vannak olyan kulturális különbözőségek az egyes néprajzi csoportok közt, melyek abból adódnak, hogy az egyik már iparosodott, városiasodért, már letette a népviseletét, felhagyott szokásaival, nagyobb mértékben iskolázott, újabb földművelési eszközöket és eljárásokat alkalmaz, mint a rnásiík. Az a bizonyos elmaradott másik pedig az előbbi, haladottabb múltját, népművészetét, szokásait őrzi, tükrözi. Az önkényesen haladónak, fejlettnek nevezett módszerek, termékek, viszonyokhoz így időbeli folyamatokat kapcsolunk és ezt nevezzük a fejlődés vonalának. Az utóbbi időben, igen gyakran kellett már fdlülvizsgálmunk ezt az értékelést. Régi, egyszer már meghaladottnak nevezett formákhoz térünk Vissza a továbbfejlődés és haladás nevében. Bizonyos szempontból tehát, úgy mint a matematikai egyenleg két oldalán egyszerűsítünk, hogy az azonos tényezőket kihúzzuk mindkét oldalon. Más szavakkal: az úgynevezett viszonylagos elmaradottság is szerepvállalás egyik módja, feltétele. Az egymáshoz igazított szerepek felett van a különböző szerepek összességén túlmutató egység, történelmi sorssal, melynek megőrzése, fenntartása, védelme nemcsak ennek a magasabb politikai, érzelmi sorsközösségnek, nemzetnek, országnak az érdeke, hanem az emberiségnek is. Az ún. elmaradott néprajzi csoport valaimi olyant is őriz, melyet a haladottabb feláldozott, elvesztett, amiről lemondott és szegényebb lett. A kikerülhetetlennek nevezett történelmi haladás nem minden téren jelent jobbulást, előrehaladást, gazdagodást. Ha az emberiség távlatából vizsgáljuk azt, csak napjaink legnagyobb, létünket is veszélyeztető problémáira kell gondolinánk, a fejlett technika, iparosodás következményeire: a világméretű környezetszennyeződésre, az atomháború veszélyére, a Harmadik Világ katasztrofális elszegényedésére. Kisebb léptékben az egyes néprajzi csoportok műveltsége, művészete olyan formákat, értékeket menthet át egy nagyobb népesség, ország számára, a jövő társadalma számára, melyek megőrzése annak idején együtt járt bizonyos tekintetben a többitől való elmaradottsággal, nem egyszer anyagi hátrányokkal is. Nem rangsorolhatom a szempontokat, de néhányat itt felemlítek: Mi lenne a magyar és az egyetemes zenekultúrával Bartók Béla nékül? S mi lett volna Bartók Béla zenéjé-